Bars megyéből értesültünk, hogy ott a balpárt Kaldrovics szolgabírót lépteti fel követnek. Ez az úriember arról nevezetes, hogy lécketrecekbe szokta záratni az embereket. Őbasasága valóban nagy-nagy díszére fog válni a jövő képviselőháznak.
Pulszky Ágost arról nevezetes az országban, hogy ő a legkiállhatatlanabb ember a képviselőházban. Izeg-mozog, mint az eleven ezüst, a szája örökké jár, mindenki szavába beleszól, majd Ghyczyvel beszélget, – egy perc, és már a túloldalon látod nagy vitába eredve Simonyi Ernővel, – a harmadik szempillantásban odalopódzik valamelyik miniszter háta mögé és maltretirozza, míg csak teheti; úgy is jut néha, hogy nem akad ember, aki hallgassa, de ő azért nem jön zavarba, s ha nem beszélhet, legalább grimaszokat vág. Általános neve »Kis Pulszky«; de ha kicsiny és fiatal is, egyike a legeszesebb embereknek. Most azt híresztelik, hogy egyetemi tanárnak fogják kinevezni. Csodálatos az, hogy a kormány egy idő óta egyetemi tanársággal szokta bedugni némely hívének száját: mintha egyetemi tanárokat csak olyan könnyen lehetne faragni, mint a főispánokat. Egyébiránt eddig legalább mégis volt annyi különbség a személy és személy közt, hogy az ostoba embert kinevezték főispánnak – az okosat meg egyetemi tanárnak. – A Kis Pulszky leendő tanárságát tehát még megbocsátanók, – de mit csináljunk a fiatal Apponyi gróffal, kiből szinte professzort akar a kormány faragni? Lehetetlen, hogy erről eszembe ne jutna Nógrád vármegye, aki egyszer nemrégen azt a tréfát követte el, hogy megyei mérnökre lévén szüksége, fogta magát és egy fiatalembert megtett mérnöknek, éppen olyan joggal, mintha a kutyabagosi szőlőpásztort egy napon megválasztaná megyei főorvosnak.