6. sz., február 5.
6. sz., február 5.
Bezzeg az új választási törvénnyel ugyancsak meggyűlt a bajunk. A megyék panaszkodnak, hogy az összeíró küldöttségek tagjainak nagyobb része lemondván állásáról, nem akar tenni semmit, mivel az új törvény szerint nem jár érte napidíj.
Ejnye no, hol van hát most az a nagy hazafiság, amelyről a vármegyék annyit beszélnek?
Igaza van Sennyeinek! A vármegyei rendszer lejárta magát. El kell dobni, mint a penészes körtét.
*
Zólyom megyéből azt a hírt vesszük, hogy ott egy választókerületben csak egy jogosult választó van. Ebből az a nyereség, hogy ott nem lesz legalább véres dulakodás a választók között a közvélemény »egyhangúlag« fog nyilatkozni.
*
A kat. papok és tanítók nálunk tudvalevőleg a canonica visitatiók alkalmával megállapított, szerződésszerű jegyzőkönyvek alapján nyerik javadalmazásukat. Mily elviselhetlen ez állapot mind az illető javadalmasokra, mind pedig az egyházi község tagjaira nézve, arról tanúskodik egy konkrét eset, mely a fővárostól alig másfél órányira fekvő helységben történt. Egy urasági bérestől, kinek négy gyermeke van (köztük egy beteg is, ki már aközben meghalt), párbér fejében elegzekválták télnek idején az ágynemű felét. – E béres egész évi illetménye lelkiismeretes számítás alapján 143–145 forintra rúg, és állami adója tesz 1 frt 50 krt; a canonica visitatio alapján egyházi adó fejében (pap- és kántornak) az állami adónak 400%-át követelik tőle, és mivel azt meg nem adhatja, végrehajtás alá esik. Előttünk fekszik az illető canonica visitatiónak 1842-ben megállapított szövege, ennek értelmében a plébánosnak minden pártól 2 véka rozs és 30 pengő krajcár készpénzben, a kántornak annak fele és a harangozónak véka rozs jár ki párbér fejében; igaz, hogy ugyanazon canonica visitatio a párbér fizetése alól kiveszi a patronátusi uradalom cselédjeit (mert 1842-ben csak ilyenek léteztek a községben), de 1875-ben már oly cselédek is akadnak a községben, kik többé nem a patronátusi uradalom szolgálatában állanak, és ezektől csupán egyházi célokra mintegy 6 frtnyi adót egzekválnak, midőn állami adójuk csak 1 frt 50 krra rúg. – Itt az ideje, hogy nálunk is rendezzék a kat. papok és tanítók helyzetét, miként ez Ausztriában már megtörtént, hogy oly égbekiáltó esetek, mint a fenntebbi, elő ne fordulhassanak.
