június 6. 155. sz.,
június 6.
155. sz.,
155. sz.,
Semmik
Mikor a bolhák köhögni kezdenek! A görögök is vérszemet kaptak s hadra készülnek a sokoldalról megtámadott Törökország ellen. Az új kormány kivetvén e célból a minden oldalról kizsebelt népre az adókat, valamint gondoskodván új kölcsönök- s a hadsereg szaporításáról is, programjában kijelenté máj. 29-én, hogy a jelen körülmények közt különösen józan diplomáciára volna – úgymond – égető szükség.
Nagyon őszinte vallomás, de nem parlamentáris, mert az új minisztérium a saját programja ellen dolgozik. Józan diplomácia és a török elleni háború nem férhet el egy kalap alatt.
*
Annyi sokan fogódzkodnak immár elöl-hátul a fehér cár bundájába, hogy elvégre neki lesz nehéz szabadon mozognia miattuk, hacsak úgy nem tesz, mint a Jókai Kökényesdije, ki a szűre alól észrevétlenül kibújt s mialatt azt ott hagyta a garádban, ő maga ellábolt a kiszemelt zsákmánnyal környezői elől.
*
[……] [……]
De szóljunk az »altera pars«-ról is. A »Hon« konstantinápolyi levelezője kiemeli a török miniszterek és főurak áldozatkészségét, kik Vefik képviselőházi elnök felszólalására, Edhem nagyvezér kezdeményezése után istállóikat kiürítvén, lovaikat a katonaságnak ajándékozták, s most gyalog járnak a portára.
Ez még nem sokat bizonyít.
Hiszen, mint a »Hon« megírta annak idején, a szegény Kerkápoly is gyalog járt haza a királyi estélyekről s azért áldozatkészségéről mégsem fog beszélni a történelem.
Bizonyosan olyan lovak azok, mint a színpadi hadseregek, melyek a közönség ámítására a balszíntéren kimennek s a jobbszíntéren kijönnek.
*
Jobb, ha megtartotta volna fényes lovait Edhem nagyvezér, s ehelyett inkább arra fordítaná figyelmét, hogy a hadsereg menten a lelkiismeretlen kapzsi pasák és tábori szállítók csalásaitól ne szenvedjen, mint ahogy szenved hiányt az élelmezésben, mert mint egy török népdal mondja: »éhes katonának ferdén megy a golyója.«
