VÉGSZÓ
VÉGSZÓ
Tartozom az olvasónak egy őszinte nyilatkozattal.
Én ezelőtt ellenzéket csináltam Tiszának, bár föltétlenül egyik parlamenti párt hívéül sem tekintettem magam, mert azt a magyar nemzeti politikát, amelyet én hazámra nézve szükségesnek látok, egyik párt elvei által sem hittem megvalósíthatónak.
Lassanként azonban tapasztalnom kellett, hogy a képviselőház pártjai és párt-árnyalatai telvék személyes gyűlölködéssel Tisza ellen, s én, aki lelkemben nemzetem érdekét hordozom amint idegenedtem azon emberek- és pártoktól, amelyek a közügy helyett magánérdekeiket szolgálják az ország képviseletében : úgy közeledtem Tisza Kálmánhoz és az uralkodó többséghez.
Kezdtem mélyebben vizsgálni az összefüggést Tisza Kálmán politikai múltja és jelene között; s miután a szélső baloldal és konzervatívek kivételével a képviselőház többi pártjainál elveket nem, csak személyes kötekedést találtam, amiben egyébként az elvi ellenzékek is tündökölnek, kezdtem az elvfeladó Tiszánál elveket keresni.
És rájöttem arra, amit előbb kellett volna belátnom, hogy igenis az elvfeladónak elvei, józan politikája és államférfiúi tapintata van. Rájöttem azon igazságokra, amelyeket könyvemben részletesen kifejtettem.
És ma őszintén, föltétlenül vallom magamat Tisza Kálmán és pártja hívének, s annál erősebben ragaszkodom a miniszterelnök politikájához, mert nem személyes tekintetek, de a tények kérlelhetetlen igazsága érlelte bennem meggyőződéssé, hogy Tisza Kálmán a múltban mint az ellenzék vezére, s ma mint kormányelnök nagy szolgálatokat tett ennek az országnak, és a múltban, mint ma is, ő képviseli a parlamentben a nemzet józanul gondolkozó, hazája-szerető elemeinek nézetét, politikáját.
Csak azt sajnálom, hogy erre, ami ma bennem meggyőződéssé érlelődött, későbben jöttem rá, mint az ország legnagyobb pecsovicsa az öreg Kákay Aranyos.
Alig hogy a konzervatív párt megalakult, Kecskeméthy Aurél sietett magát beíratni a szabadelvű körbe.
Szontagh Pál (somogyi) ajánlotta őt, mégis akadtak, akik azt tartották róla timeo Danaos et dona ferentes; és elég indiszkrétek voltak megkérdeni, minek köszönhetik a beiratkozás szerencséjét.
Utat akartam a többinek mutatni válaszolt Kecskeméthy Aurél, és felelete elhallgattatta azokat, akik kételkedtek az ő szabadelvűségének őszinteségében.
*
Részemről szerencsét kívánok magamnak, hogy már akkor Tisza Kálmán híve voltam, mikor még a fuzionális alkudozások csak nagyon a kezdet stádiumában állottak.
Ma, hogy e könyvet megírtam, a jelen helyzetnek áttekintése után elég idején valónak tartom még azt mondani, hogy e néhány lappal utat akartam azoknak mutatni, akikben föltételezek annyi hazafiságot, hogy az egyesült ellenzékhez önzetlenül és azért csatlakoztak, mert a többség politikájával nincsenek megelégedve.
Kevesen vannak ilyenek nagyon a politikai svindelerek cégéres hadában, de akik vannak, megérdemelnék, hogy ne ússzanak az árral s ne legyenek kitéve a lételét féltő nemzet megvetésének.
*
És most még egyet.
II. Kákay Aranyos azon könyvében, amelyre az enyém válaszul szolgál, kijelenti, hogy ő nem szeretné, ha személyét III-ik, IV-ik és V-ik stb. Kákayakkal összetévesztenék.
Anélkül, hogy III-ik, IV-ik vagy V-ik Kákay Aranyost ismerném, fölteszem róluk, hogy ők sem igen éreznék magukat megtisztelve, ha személyük II-ik Kákay Aranyossal lenne összetévesztve.
Ami engem illet, én oldal-örökösödés útján tartok némi jogot a Kákay Aranyos névre, s azért írom nevem elé a megkülönböztető ifjabb-at.
Tehettem volna, hogy én is számozzam magam, de akkor könnyen elvitathatják vala tőlem az örökösödés jogát és még könnyebben összecivódnék vélem a Nr. II. és a Nr. III., hogy mit zavarom az ő számaikat?
Ez az egyik oka, hogy nem lettem numero nem tudom hány.
A másik oka pedig, mert bizonyos idegenkedéssel viseltetem a numerizált személyek iránt.
