AHSBAHS VON DER LANZE
AHSBAHS VON DER LANZE
(Még egy választási apróság)
Ahsbahs lovag roppant meglepte Magyarországot.
Ő igazán olyan: nem anyától lettél, rózsafán termettél.
Mindjárt a választások első napján úgy került ki az urnából, hogy senki sem várta, senki sem ösmerte.
Ahsbahs? Ki lehet az? Hátha csak nyomdahiba? Létezik-e?, nem létezik-e?
De Ahsbahs létezett s napról napra ott figurált az »A« betűben a névsorban, mint hógomoly úgy nőtte ki magát kis gombolyagból nagy tömeggé, melynek neve lészen »Tisztelt ház«.
Csak egy hiba volt. Senki sem tudta, hová kell őt a »kimutatásban« beosztani: egyesült ellenzéki-e, függetlenségi-e, vagy kormánypárti?
S e kínos bizonytalanság egész dühbe hozta a pártokat, hogy őt mindenki magának tulajdonítja.
A választási küzdelem folyt még ugyan tovább is, de a főkérdés már nem az volt, hogy melyik párt fogy, melyik növekszik, de az, hogy kié Ahsbahs von der Lanze?
*
Ahsbahs von der Lanze pedig teljes nyugalommal tartá ezalatt fiókjában a mandátumát.
Egész életében nem gondolt a politikával. Gazdálkodott b. Beustnak, később magának, s most egyszerre megválasztották azok a jó parasztemberek, akik közt élt.
Miért ne tenné meg nekik szegényeknek, ha már benne bíznak, hogy fölmegy a magyarok fővárosába képviselni őket? Nem lehet az se nehezebb az eke szarvánál…
Egyszer azonban egy levelet kap Budapestről, hogy nyilatkozzék, melyik párthoz tartozik, mert így-úgy, senki sem tudja az elveit.
Ahsbahs nagy zavarban volt, – erre bizony sohasem gondolt.
Elment a plébánoshoz és megkérdezte:
– Mit gondol, tisztelendő atyám, melyik politikai párthoz tartozom én?
– Hát én azt hogy tudhassam?
– Ej, hát mégis mit gondol?… Hogy szokás az? Lássa én sohasem foglalkoztam az ilyenekkel, és ehhez nem értek.
– Az én véleményem szerint – szólott a tisztelendő úr – az ilyenfajta vagyonos úri emberek az egyesült ellenzéknél szoktak lenni.
– Éppen ez az – mondá Asbahs megkönnyebbülve –, éppen ezt kérdeztem öntől. Nagyon jól van, egészen jól van.
Hazament s megsürgönyzé Budapestre a kérdezőnek, hogy ő az egyesült ellenzékhez tartozik.
*
Harmadnapra megjöttek a budapesti újságok s bennük az Ahsbahs habaréki volta.
Egy választó megszólította a nemes lovagot.
– Igaz-e az, kérem hogy a nagyságos úr habaréki?
– Igaz, magam írtam meg Pestre.
A választó, aki a lovagot megszólította, elkezdte kedvetlenül a fejét vakarni.
– Mi baja van kendnek, Tornyos gazda?
– Hát voltaképpen, hogy ugyanis nincsen énnekem izé… semmi bajom.
– De iszen hiába ötöl-hatol kend… Látom én azt.
– Hát csak azt gondoltam, hogy mi meg, akik a nagyságos urat megválasztottuk, csupa függetlenségiek vagyunk.
– Ejnye! Hát mért nem szóltak? Ez már más, egészen más. Persze, persze. Eszerint hát én is függetlenségi vagyok.
Hazament és megsürgönyözte Budapestre, hogy ő a függetlenségi párthoz tartozik.
*
…Ilyen kemény pártember Ahsbahs von der Lamze.
