MIRE JÖTT RÁ A RENDŐRSÉG?
MIRE JÖTT RÁ A RENDŐRSÉG?
Elbeszéli: Thaisz Elek
…Sok ami sok! Magam is meguntam már – nem a közbiztonság hiányát, hanem azt, hogy az ember a reggeli kávéja mellett bele nem nézhet nyugodtan a lapokba, mindenütt a saját szidalmazását olvassa.
Ha van valakiben flegma, hát énbennem van… de már mégsem tűrhettem tovább. Pláne, azt is szemünkre lobbantották, hogy soha semmit sem bírunk kisütni. Még az Erny-gyilkosságra sem tudtunk rájönni egész mai napig.
Nekem ugyan az a meggyőződésem, hogyha valakit megölnek, ezt utólagosan úgysem lehet már helyrehozni.
Az oktalan kíváncsiság fürkészheti még, hogy ki volt a gyilkos, de gyakorlati szempontból nem látom be, mi haszon van abból, ha tudjuk, ha nem tudjuk?
Mindegy. Eluntam a dolgot. A sok csaholás idegessé tett már s kiadtam a rendeletet közegeimnek:
Urak! mondom nékik, mielőtt kétszer lenyugodnék a nap és fölkelne, akarom, hogy a Landauer-féle betörés tettesei ki legyenek derítve.
A jó öreg Somogyi jóváhagyólag bólintott fejével. Ha ő valamire bólint, az aztán szent. Tudtam, hogy a föld alól is ki lesznek kerítve a betörők. A jó öreg Somogyi nem tréfál.
Nosza, kezdődött rögtön a hajsza, s egy nap múlva már be voltak fogva Pospischillék s ki volt derítve minden.
Igenis, Pospischillék követték el a betörést. Ügyes gyerekek.
Hanem a dolog nem ment könnyen, Pospischill civilizált ember s bizonyos tudományos rendszerrel dolgozik.
Ambicióval látott a dologhoz. Nem akarta a kudarcot. Tudta, hogy az erős Wertheim-kasszát feltörni nem gyerekség. Ahhoz nem elég a hazai ráspoly.
Ügyes kéz és finom angol ráspoly kell hozzá. Hogy hát a művelet okvetlen sikerüljön, két londoni betörőt szerződtetett vendégszereplésre tízezer forint tiszteletdíj mellett.
Tízezer forint nem tréfadolog, kivált ha előre kell lefizetni.
A két vendégművész lejött. Az indóháznál Pospischillék fogadták s azonnal a tettek mezejére indultak.
A vállalatot siker koronázta. A londoniak művészileg oldották meg elvállalt feladatukat.
De a feltört Wertheim-kasszában, mint általánosan tudva van – csak nyolc ezer forint találtatott.
Ebből világos, hogy Pospischilléknek két ezer forint deficitjük volt a vállalat mellett.
Ez a tiszta színvalóság.
Amint megtudtam, sajnálat fogott el. Hiszen én is keresztény vagyok, – két bőrt egy rókáról nem lehet húzni.
Hogy én ezeket az embereket, akik ilyen érzékeny kárt vallottak, még tetejébe üldözzem is… no, már arra nem vitt rá a lelkem.
Igazam van-e, vagy nem?
