A VAKÁCIÓ UTÁN
A VAKÁCIÓ UTÁN
(Karcolat a Házból)
A zsidókról az a babonás néphit van, hogy a »hosszú napon«, eme legnagyobb ünnepükön mindig elvész közülök valaki.
Én ugyan sohasem vettem észre, hogy elveszett volna közülök valamelyik – de meglehet, hogy úgy van, nem vitatom az ellenkezőt, s csakis azért hoztam elő ezt a veszedelmes ünnepüket, mert az ellenzék a karácsonyi ünnepek alatt azzal a reménnyel biztatta magát, hogy szinte elvész közülök: b. Sennyey Pál.
Meg is örvendeztette őket e hírrel az Ellenőr, de derűre ború! Ma, hogy a Dél-Tirolban járó kisebbik Sennyey (gr. Apponyi Albert) hazatért a nagy hallgatótól, elárulta az újabb kor nagy politikusának mélyen elrejtett abbeli szándékát, hogy de bizony azért sem mond le a mandátumáról.
– Hála istennek! – kiáltott fel Madarász, mikor ma a képviselőház büféjében megtudta.
– Ugyan mit örülsz neki? – szólt bele még egy vörösebb. – Az ő maradása, hogy Szana Tamással szóljak, »sem nem árt, sem nem használ«.
– De bizony használ, legalább annyiban…
– Ugyan mennyiben?
– Hogy ki lehet sütni az Ellenőrre egy kacsát.
*
Mint minden vakációkor, most is elmaradt a honatyák egy nagy része otthon, akkuráte úgy, mint a diákok. Az első leckeóra még sohasem lehet rendes.
Nem is történt hát éppenséggel semmi. Prileszkyt, Orbán Balázst igazolták, egy rettenetes hosszú létániát olvastak fel: a beérkezett kérvények címeit.
Miniszterek csendesen bóbiskoltak a székeiken. Péchy Tamás ábrándozott.
Csak Pauler volt ébren: nagy fészkelődése elárulta, hogy sok a mondanivalója.
Két törvényjavaslat lett a vége: a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről és az uzsoráról szóló.
Elkésett karácsonyi ajándék. Egész kedélyességre lett hangolva a Ház. No, csakhogy az uzsora is megszűnik már!
Egy kicsit későn ugyan – mert minek már akkor a fű, ha a lovak kivesztek?
De, hát ott a közmondás: jobb későn is, mint soha.
E pompás hangulatnak lehet köszönni, hogy Csiky Kálmánnak beösmerték, miszerint ő összeférhető.
Hiszen olyan szépen összefértek ma mindnyájan.
Mikor az interpellációs könyvbe betekintettek, üres és tiszta volt az, mint a ma született bárány.
De hát mondják, s úgy is van talán, hogy éppen a nagy szélcsend után szokott lenni a nagy vihar.
Holnap kezdődik az idei költségvetés tárgyalása.
