AZ ELVÁNDOROLT MEGYE
AZ ELVÁNDOROLT MEGYE
Egyszer a jó öreg Pulszky Ferenc fölment – így mesélik – a közlekedésügyi minisztériumhoz, hogy mint hírlapíró vasúti jegyet kérjen az államtitkártól.
– Benn van az államtitkár úr? – kérdé egy elegáns kinézésű fiatalembertől.
– Rögtön jön. Tessék addig is leülni az én szobámban.
Pulszky bement az udvarias meghívásra, s levetette magát a pamlagra.
– Jegyet jöttem kérni Eperjesre – szólt az öreg nagyot fújva. – Sok, sok esztendeje nem láttam már a szülő vármegyémet, szeretnék oda fölutazni, s a rokonságot meglátogatni.
– Mikor szándékozik fölmenni, Feri bácsi?
Az öregúr figyelmes lett a bizalmas megszólításra:
– Kinek hínak, öcsém ?
– Én Bilinyi Károly vagyok Sárosból.
– Szervusz, gyerek ! Hiszen rokonok vagyunk. Mit üzensz haza apádnak, mert ahhoz is elmegyek Bilinbe.
– Az már nehéz lesz, Feri bácsi, mert ő itt van alkalmazva a közoktatásügyi minisztériumban.
– No, az derék. Hát így már most kihagyom Bilint a programról, hanem elmegyek Sztropkóra a Szalokayakhoz.
– Hiába lenne ! Hisz azok is mind a ketten itt vannak a, legfőbb számszéknél.
– Üsse meg a kő ! Akkor hát fölkeresem az én ifjúkori cimborámat, Demethey Janit.
– Írnok a belügyminiszteriumnál.
– No, szépen vagyunk ! Így hát az egész időt a Komoródy Miska keresztfiam kastélyában kell töltenem Berzéten.
– A Miskánál? Hisz az meg nálunk iktató… Itt körmöl a szomszéd szobában.
E pillanatban nyitott be az államtitkár.
– Mit parancsolsz, kedves barátom ? – kérdé Pulszkytól.
– Egy jegyet akartam tőletek kérni a vármegyémbe – felelte az öreg szeretetreméltó humorával –, de látom, hogy fölösleges, mert ti azt már egészen idehoztátok.
Lemondott az útitervéről, hazament.
Harmadnapra erre, két útiporral lepett dzsentri kinézésű alak nyitott be a dolgozószobájába.
– Mi tetszik ?
Előadták, hogy valami hivatalt szeretnének a kormánynál, az iránt kérik protekcióját, nem felejtvén beleszőni kérelmükbe azt is, hogy szögről-végről rokonságban vannak vele.
– Honnan valók vagytok ?
– Sáros megyéből.
– Az lehetetlen ! Ejnye, ha tudtam volna. Hát volt ott még valaki ?
