[I.] A két Papszász
[I.] A két Papszász
[márc. 15.]
Herman Ottó belevágott a Csanády Sándor mesterségébe (már mindenki a derék Sándor bácsi alól húzogatja a gyékényt), s kérte a katalógust felolvastatni.
Felolvasták, s kitűnt azon sajnálatra méltó esemény, hogy a Ház nem határozatképes.
De kigömbölyödött egy örvendetes esemény is, mely folyton mint homályos titok lebegett.
A Ház katalógusa ugyanis azt mutatja a Ház megalakulása óta, hogy két Papszász nevű képviselője van a jelenlegi parlamentnek: az egyik Papszász György, a másik Papszász Károly.
De ez csak a katalógusban volt.
Néha megjelent a folyosókon vagy a tanácsteremben Papszász György kissé kopaszodó fejével s csendes szeretetreméltó egyéniségével, de akkor Károly nem volt látható sehol.
Máskor ellenben Károly sodorta a cigarettákat barátainak és akkor Györgynek nem volt híre-hamva.
Halandó ember nem akadt olyan, aki egyszerre látta volna mind a kettőt.
Megtörtént, hogy az ismerősök kérdezősködni kezdtek az egyik testvértől a másik után, de mindig kitérő feleletet kaptak.
Károly rendesen azt felelte:
– A Gyuri bátyám most falun van.
György pedig azzal válaszolt a kíváncsiaknak:
– Károly bátyám a jövő héten jön.
Egy homályos sejtelem, egy sötét gyanú kezdett formálódni ebből a képviselői elmékben.
Ha édes testvérek, hát hogyan lehet mind a kettő a fiatalabb?
Nem, nem, itt valami titok van.
Az a vélelem járt szájról szájra, hogy a két Papszász testvér csak furfangos fikció.
Tulajdonképpen csak egy Papszász nevű képviselő van, akit azonban két kerületben választottak meg, s aki most két embert helyettesít, két napidíjat húz, de csak egy ember helyett szavazhat.
Némely nap felteszi a kopasz parókáját, és akkor úgy ül ott a folyosón, mint Papszász György, azzal kimegy a kapun, valamely sikátorban felteszi a fürtös parókáját, s visszasétál, mint Papszász Károly.
Így gondolta ezt mindenki, s a párt is csak egynek számítja vala a két Papszászt.
Hanem ma a katalógus olvasásnál váratlanul mind a két Papszász után felhangzott a bariton »jelem«, a képviselők bámulva tekintettek oda.
Mind a két Papszász ott könyökölt egy hátulsó padban egymás mellett, s semmi csodálkozás sem látszott az arcukon a felett, hogy ők ketten vannak.
