A MAI ÜLÉS [ápr. 24.]

Teljes szövegű keresés

A MAI ÜLÉS [ápr. 24.]
A Ház meg van ijedve. Nincsen dolga. S mint nagy szárazságban az eső után, egy bizonyos epedés fakad ki a szívekből erőteljes ellenzék után, amelyik dolgot adjon.
Ha nem csurran, hát csöppen néha egy-egy javaslat, s ilyenkor a sok kiéhezett szónok megrohanja a prédát.
Ma a halak napja volt. Egy bolgár képviselő, aki az idegenek karzatán ült, mikor értesült róla, hogy miről tanácskoznak, irigykedve mondá:
– De boldog ország, ahol már annyira elintéztek mindent, hogy a halakra jutott a sor.
Csak Madarász zsörtölődött.
– Nem lesz már többé szabad úszó! Még ezeket a szegény víz alatt lakó állatkákat is megzabolázza a kormány. Ezek is paragrafus alatt nyögjenek.
A halak katolikus eledel lévén, tömegesen foglalták el a karzatot a klerikusok, s a papi képviselők is szép számmal jelentek meg az ülésre.
Igazi böjtös ülés volt.
Emich adta elő a javaslatot, természetesen elfogadásra ajánlva. Utána néma csend állt be, összenéztek az ellenzékiek, hogy ki akar beszélni? De semmi mozgás sem volt észrevehető. Pedig beszélni okvetlenül kell valakinek, mert Sprincer Jánoson ünnepi bársonykabát látható; s hogy Sprincer beszélhessen, támadási anyagra van előbb szüksége. Hm, jó volna most Herman Ottó, ha itt volna. Az is de furcsa ember! Mikor képviselő volt, nem kellett, most, mikor kellene, nem képviselő!
Hanem iszen arra való Eötvös Károly, hogy ahol valami hézag van, legott betömje.
Feláll, vagdalkozik, fogat csikorgat egy darabig a javaslat ellen, de látván, hogy a halakat már meg nem mentheti a kormányi beavatkozástól, mint okos ember elejti őket, és csak a rákokat veszi pártolása alá, amire beleegyező jóakarattal bólingat fejével Péchy Tamás, arra gondolván, hogy rákja van a német császárnak is, akivel pedig barátságos viszonyban állunk.
Eötvös ellenzéki szempontból beszélt a halakról, de látta, hogy ez a szempont nem hat. »Próbáljuk hát a rákokat – gondolta magában – cigány szempontból tárgyalni«.
Nézzék meg, tisztelt Ház, hogy mivé lesz a cigány ezen javaslat folytán.
Elhívatom például egy szép falusi reggelen.
– Te more, hozz egy hatosért rákot, mert azt szeretnék ma vacsorálni.
A cigány fogja magát erre és beballag a székvárosba a vicispánhoz, ahol engedélyt vált a halászatra. Erre rátesz egy 50 krajcáros bélyeget. Az engedéllyel elmegy a hetedik faluba, megkeresi a szolgabírót, akivel az engedélyt láttamoztatja, a láttamozással felkeresi a községi bírót, és annak is bemutatja, most aztán kimegy az árokhoz, összefogdossa a rákot, és elhozza negyednapra.
Hát mennyibe fog ez a hatos ára rák a cigánynak kerülni?
– Ne féltse – kiáltja egy jobboldali hang –, mert egypár malacot is lop útközben.
Az ellenzék erősen felháborodott arra a gondolatra, hogy Eötvös csak negyednapra vacsorálhat rákot ezen javaslat szerint. Nagy zúgás támadt: »Micsoda, minket éheztetni akar a kormány?« Szendrey Gerzson fenyegető gesztusokkal magyarázta a társainak, hogy ezen javaslat nem annyira a rákok és halak elszaporítására, mint inkább a cigányok kipusztítására irányul. »Nem szabad engedni a cigányokat!«
Eötvös után Fenyvessy Ferenc próbál szerencsét, s most mint »stiliszta« mutatja be magát. Ő a 26. § ellen tör, amelyben azt a furcsaságot fedezi föl, hogy a vidrát, a csonttörő sast, a gémeket és a rucákat, ha azok nem bírnak vadászati jogosítvánnyal (nemigen szoktak pedig váltani a derék állatok), szabad elpusztítaniok a halászatra jogosultaknak, de csak lőfegyver használata nélkül.
De ne féljenek e szövegezéstől a sasok és gémek, mert sokkal nehezebb őket pusztítani lőfegyver nélkül, mint elmésségeket mondani attikai só nélkül. (Amiben nagy talentum Fenyvessy Ferenc.)
Utána Pulszky Károly védte a javaslat rákászati részét ügyesen, Széchenyi is a rákokért szállott síkra. Minél fogva a rákok jövője már-már megállapítottnak látszott (a Ház változatlanul fogadván el általánosságban a javaslatot), midőn a részleteknél Hoitsy Pál, dacára az előtte szólók hiábavaló harcának, szerencsét próbált a rákok immunitása ellen, és sikerrel.
Eötvös kedvetlenül vakargatta a fejét:
– Nono. Mi az már? Hát többet ér akkor az én szavam, ha a Hoitsy szájából hallják?

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem