A FŐRENDIHÁZBÓL
A FŐRENDIHÁZBÓL
dec. 29.
A főrendiházban ma jelentette be Szapáry miniszterelnök az országgyűlés föloszlatását, de persze, itt nyoma sem volt az izgalomnak, szenvedélynek.
A méltóságos ház nem érzi ennek a két szónak borzalmait: téli választások.
Legfölebb két főrend bíbelődik itt választásokkal: Gyulai Pál és Zichy Antal, de ők se a parlamentbeliekkel, hanem a Kisfaludy-társaságéival. Ezeket pedig majd elintézik egymás közt a kálvinisták.
No, meg egypár fiatal mágnás készül a Sándor-utca másik oldalára; de az ő fejük se fáj. Majd elintézik a választást otthon a kasznárok, tiszttartók.
A Ház tagjai csekély számmal vannak jelen. Az új kinevezettek közül már a teremben van gróf Keglevich István, aki azonban nem újonc itt. Kiment egykor a teremből két kortes vállán (képviselőnek a t. Házba), s visszajött két múzsa karján: az irodalom és művészetén.
A főpapságot egyedül Schuster, a váci püspök képviseli. Az új főpapok ma még nem jöttek el, az új prímás valószínűleg azért nem, mert még kissé el lenne fogódva a diadaltól; a bukott jelöltek pedig azért nem, mert el lennének fogódva még – a csalódástól.
Szlávy koronaőr elnököl. Napirenden a kereskedelmi szerződések vannak.
Csinos kis beszédet tart ifj. gróf Széchenyi Imre a javaslatok mellett. (Ej, ej, alighanem ez is a mágnás-importhoz fog tartozni!)
Majd Kautz Gyula szólal föl. De ni, mi ez? A tudós főrend ajkain a szavak úgy kezdenek alakulni, hogy egyszerre parittyakövek képében kopognak a szerződéseken.
A szerződések stabilizálása az eddigi félszeg vámrendszernek. (Egy koppanás.) Igazi haladást nem talál. (A második koppanás.) Régi rossz kereskedelmi politika folytatása. (Harmadik koppanás és így tovább.)
Erre aztán fölkel Baross és egy egészen nagyszabásúvá növekedett beszédben felelt Kautznak. »Teóriák alapján kereskedelmi szerződéseket kötni nem lehet« – mondá rejtett gúnnyal.
Ezzel aztán általánosságban is, részleteikben is egyhangúlag elfogadták a javaslatokat.
Most az elnöki pódiumon egy kis zaj támad. Szlávy fölfüggeszti az ülést.
– Mi az? – kérdik.
– Az elnök rosszul lett.
– Hálistennek, hogy épp most nevezték ki Korányit. Hol van Korányi? Gyorsan…
Korányi, az újonnan kinevezett orvos-főrend azonban még nem jött ma el. Szerencsére az elnök csakhamar jobban lett s újra megnyitotta az ülést.
Már csak néhány részlet volt hátra s az, hogy Szapáry bejelentse az országgyűlés idő előtti feloszlatását.
Mély csendben hallgatja a méltóságos Ház a miniszterelnök előterjesztését és szó nélkül, vita nélkül hozzájárul.
Csak a váci püspök kel föl még utána, de az is csak azért, hogy a főrendek újévi gratulációját tolmácsolja a trón előtt.
