IFJ. ENTZ GÉZA ÉS A MAGYAR ADRIA EGYESÜLET
IFJ. ENTZ GÉZA ÉS A MAGYAR ADRIA EGYESÜLET
A Magyar Adria Egyesület életében is tevékenyen részt vett Entz Géza. Mint annak választmányi tagja, később mint alelnöke, majd elnöke készségesen állott az egyesület rendelkezésére akár tanácsadásával, akár közbenjárásával.
1933-ban pedig társelnökként szinte sorsdöntő módon kapcsolódott bele az egyesület létkérdésének megoldásába.
Az első világháború előtt a magyar kulturális élet új területekre terjeszkedett ki. 1909 őszén Tápay-Szabó László egy kis füzetben azt fejtegette, hogy Magyar Adria Bizottság néven alakuljon egy új tudományos egyesület. Ennek feladata az Adria kutatása és a tengerre vonatkozó ismeretek terjesztése legyen. Ennek a munkának társadalmi vonatkozásában a megalakítandó Magyar Adria Egyesület adjon keretet. 1910-ben az egyesület alakuló közgyűlésén az akkori magyar tudományos élet színe-java és sok, a tengerrel kapcsolatban álló intézményünk képviselője jelent meg. Egyhangúlag Gonda Béla miniszteri tanácsost választották elnökké, főtitkárrá pedig az ugyancsak kitűnő szervezőképességű Tápay-Szabó Lászlót. Ők ketten hatalmas propagandával és szervező munkával elérték, hogy december végén megjelent az egyesület folyóirata, A Tenger, amely belső értékes tartalmával, és abban az időben pazarnak mondható kiállításával nagy feltűnést és érdeklődést keltett. A Tenger nemcsak taggyűjtő propagandaeszköz volt, és nemcsak az egyesületből kilépni szándékozókat tartotta vissza, hanem az érte cserébe kapott folyóiratok, évkönyvek nagyban hozzájárultak hazánk egyetlen tengerészeti folyóirattárának és könyvtárának megteremtéséhez. A kiváló írói gárda és a cikkírásban is fáradhatatlan Gonda Béla munkássága következtében a folyóirat színvonala is messze meghaladta az átlagot. A következő években ifj. Entz Géza cikkei is megjelentek e folyóirat számaiban.
A Tenger azonban sem a tudományos kutatás, sem az ismeretterjesztés publicisztikai igényeit nem elégíthette ki. Gonda Béla elnök ezért megindította A Magyar Adria Könyvtár című sorozatot, melynek 14 kötete jelent meg, és számos további, nyomtatásra kész kézirat készült el.
Az alapításkor kitűzött másik cél a modern és rendszeres tengerkutatás megteremtése volt. Gonda Béla a hivatalos támogatás elmaradása ellenére akaraterővel, leleményességgel és kitartással meg szervezte az I. és II. Magyar Adria Expedíció anyagi alapjait. Ebben Leidenfroszt Gyula is segítségére volt. Ezeknek a magyar expedícióknak kitűnő eredményeit az Internacionális Tengerkutatás legfőbb fórumán, a koppenhágai Állandó Bizottságban is nyilvántartották, és a Magyar Adria Egyesületet ellátták a nagyarányú nemzetközi tengerkutatás gazdag eredményeit közlő kiadványok tömegével.
Az egyesület előbb vázolt sokoldalú munkájában Gonda Béla tevékenysége, áldozatkészsége, szervező ereje nyilatkozott meg. Így érthető, hogy halálakor, 1933-ban az egyesület válságba jutott.
A megüresedett elnöki széket betöltő Entz minden erejével a válság megszüntetésére törekedett. Ezért a Nemzeti Múzeum állattárában helyiséget biztosított az egyesületnek, így mentesítette azt a Múzeum körúti helyiségének bérfizetésétől. A felszabadult 500 pengőt így részben a költözködési és javítási költségekre lehetett fordítani. A múzeumi helyiségben az egyesület könyvtára a tagok és kutatók számára hozzáférhetővé vált, így kulturális értéke is emelkedett.
Entz arra is törekedett, hogy a Magyar Adria Könyvtár és A Tenger további kötetei is megjelenjenek. Ezt részben meg is tudta valósítani.
Emellett az egyesületben többször is tartott előadást, többek között az 1935. évi jubileumi közgyűlésen méltatta Gonda Béla és a társelnök, Kövesligethy Radó érdemeit.
