AKADÉMIAI ÉS TUDOMÁNYSZERVEZŐI TEVÉKENYSÉGE
AKADÉMIAI ÉS TUDOMÁNYSZERVEZŐI TEVÉKENYSÉGE
1885. május 28-án a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése Szabó József ajánlására Krenner Józsefet rendes taggá választotta.
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában (RAL 310/1881 jelzettel) őrzik ennek az ajánlásnak a szövegét, amelyet már az 1882. évi tagválasztásra készített, majd 1885-ben megismételt, és amelyet Krenner József jellemzésére szabad legyen teljes egészében idéznem.
Rendes tagul az 1882-ki nagygyűlésen megválasztásra ajánlom a levelező tagok egyik érdemesbjét, Dr. Krenner József urat, a m. n. múzeumnál az ásványosztály őrét, s a polytechnikumnál az ásványtan tanárát, ki az 1874. május 28-ki nagygyűlésen történt megválasztása óta is folytonosan működik szakában, s az ásványtani ismereteket a jelen követelmények alapján általában, de különösen honunkra nézve bővíti, s nem csak a honi, de a kül-irodalomban is tellyes elismeréssel terjeszti. Jelenleg egy nagyszabású munkán dolgozik, ilyennek nevezhető a magyarhoni mineralógiára nézve azon munka, melyet a K. M. Természettudományi Társulat megbízásából vállalt el, s melynek több részlete már ismeretessé vált előleges közlésekben. Mint rendes tag is fogja a tudományt emelni, s így az Akadémia díszére válna.
Budapest, 1882. március 30.
Dr. Szabó József
rendes tag
Krenner József akadémikus mai értelemben vett tudományszervező tevékenységéről a korábbi visszaemlékezések nem szolgáltattak adatokat. Ez irányú tevékenységére vonatkozóan az MTAK Kézirattárában (RAL 1115/1887 jelzettel) őriznek néhány tudománytörténeti ritkaságot. Közülük egy figyelemre méltó irományt szeretnék bemutatni, Koch Antal egyik tanulmányának bírálatát, amelyet a III. Osztály 1977. júniusi ülésére készített, és amelyet a következőkben idézek:
Tekintetes Osztály! dr. Koch Antal úrnak „Ásvány és Kőzettani Közlemények Erdélyből” c. munkáját megbírálván a következőket tapasztaltam:
| 1. | hogy Szerző úr a kristálytani részben szögértékeket többnyire nem közöl, és |
| 2. | hogy sok kristályrajz kivitele inkorrekt. |
Ami az első pontot illeti, úgy arra nézve alig lesz szükséges figyelmeztetnem, hogy a kristályosodott anyagnál a lapok hajlása – a kristályok étszögei – a legfontosabb kritériuma annak megítélésére, hogy az alakok helyesen vannak-e meghatározva. Ezen szögértékekből következik a kristály épp úgy, mint a vegytani elemzésnél, az alkatrészek súlyrészéből a vegyformula; Szerző úr az elemzésekre vonatkozó súlyrészeket közölte ugyan, de a szögértékeket nem. A második pontra nézve megjegyzem, hogy akadémiai értekezésbe csakis olyan rajzok szoktak felvétetni, melyek a leírt tárgy megértéséhez szükségesek, de azoknak természetesen pontosaknak kell lenniök.
Kristályrajzok azonban, melyek inkorrekten vannak szerkesztve, semmi szín alatt nem adathatnak ki az Akadémia által, hacsak jó hírnevét a külföldi szakemberek előtt kockáztatni nem akarja…
Ha Szerző az értekezésébe az általa talált szögértékeket föl fogja venni, és ha az inkorrekt rajzokat kijavítja, akkor az értekezését a Magyar Tudományos Akadémia által való kiadásra ajánlhatom.
1877. június 11.
Dr. Krenner József
levelező tag
Koch Antal, aki ekkor már szintén az MTA levelező tagja volt, válaszolt Krenner bírálatára. Ez az írás sajnos azonban nem maradt meg, de hogy mi lehetett benne, arra következtethetünk Krenner József fennmaradt válaszából. Ez így hangzik:
A szerző úr észrevételéből kitűnik, amit gyanítottam. Ti, hogy ő ásványainak kristályalakjait nem eszközökkel, hanem pusztán a szemmérték szerint határozta meg. A Szerző határozottan téved, ha azt hiszi, hogy ismeretes ásványoknál, ismeretes alakokat csak puszta megtekintés útján lehet meghatározni. Akár rég isrneretesek, akár újak a kristályalakok, azokat csakis czélszerű eszközök segélyével kivitt mérések alapján lehet meghatározni, szemmérték szerint pedig nem. Kivételt képeznek csak olyan esetek, hol az előzetesen más úton meghatározott ásványoknak a kristálylapjai egyközösen haladnak annak hasadási irányaival és a többi lapok erekkel övviszonyban állanak. A Szerző úr G. von Rathra hivatkozik, erre nézve megjegyzem, hogy nevezett szakember a berlini Akadémiában közölt értekezéseiben, mint az tőle másképp nem is tehető fel, mindenütt a kristálylapokat mérések alapján határozta meg.
Szerző úr a saját érdekében cselekszik, ha értekezésében ott hol nem mért alakokról szól, a valószínű szót használja. Ha azt teszi, úgy – minthogy a felesleges és hibás rajzok a szerző által visszavonattak – az értekezést kiadásra ajánlom.
Dr. Krenner József
1890-ben, 84 éves korában elhunyt Krenner József édesanyja.
1893. január 17-én igazgató őrnek nevezték ki a Nemzeti Múzeum Ásvány- és Őslénytárába.
