ELŐADÁSI KÍSÉRLETEK
ELŐADÁSI KÍSÉRLETEK
A kortársak, elsősorban volt tanítványai tanúbizonysága szerint Lengyel Béla a kísérletezés mestere volt; nem sajnálta a fáradságot egy-egy bonyolultabb berendezés elkészítésére, csak hogy valamilyen jelenséget kellőképpen szemléltetni tudjon.
Sajnos, nem írta le előadási kísérleteit, olykor dolgozatainak egyik-másik ábrája mutatja csak szemléletes kísérleti eszközeit. Kivételt két dolgozata jelent, amelyek előadási kísérletekről szólnak, de ezek éppen azokat a kísérleteket foglalják magukba, amelyeket mások állítottak össze, vagy amelyekben a szerény professzor tanársegédjét egyenértékű munkatársának mutatja be.
Az első cikkében (1871) A. W. Hofmann hat kísérletét írta le. 1873-ban írott másik cikkében azokról az előadási kísérletekről van szó, amelyeket tanársegédjével, Győri Istvánnal együtt dolgozott ki:
1. Fémek kohászata elektrolitos úton. Grafit tégelyben fém-oxidot retortaszénporral összekevertek, majd 20–30 amperes árammal hevíteni kezdették. A por átizzott, megolvadt, s a keletkezett vas, mangán, króm egy része szikrázva elégett, de végül a kihűlt grafit tégelyt összetörve, meg lehetett figyelni a fémregulust.
2. Fémek „chemiai erélyessége”. Leírták, hogy különböző fémek különbözőképpen reagáltak. E célból finom fémport kálium-klorátporral kevertek össze: a magnézium esetében fellobbanást, cinknél is heves égést, a mangán, vas és króm esetében sokkal lassúbb égést lehetett észlelni.
3. Fémek vízbontása. Az általánosan ismert eljárás, izzó vascsőben izzó vasszegekkel való vízbontás, nem elég jól látható. Ők lombikban forralt víz gőzét egy ferdén állított golyós csőbe vezették, amelyben reszelt fém vagy „fémazbeszt” (azbeszttörmelék és fémpor) volt. A vízgőz hatására a magnézium áttüzesedik, cinkkel is hidrogén fejlődik, de a fém nem tüzesedik át. A mangán a 100°-os vízgőzt ugyancsak bontja. Vas-, króm-, és alumíniummal ilyen körülmények között vízbontást nem lehet megfigyelni.
Hasonlóképpen egyik tanársegédjének, Papp Elemérnek munkáját honorálta azzal, hogy 1895-ben a Természettudományi Társulat Kémiai-Ásványtani Szakosztályában bemutatta közösen kidolgozott élőadási kísérleteiket.
1. Cinkkel és magnéziummal a kémiai egyenértéksúlyt lehet az általuk összeállított berendezésben szemléltetni.
2. Elektromos úton létesített hő hatására a vízgőz elemeire bontható.
3. Volta-ívben szén-elektródok között a szén-dioxid szén-monoxiddá redukálható. Lengyel véleménye szerint a szén az ívfény hőmérsékletén már párolog, és ez idézi elő a redukciót.
