A MARCZALIVAL FOGLALKOZÓ IRODALOMRÓL
A MARCZALIVAL FOGLALKOZÓ IRODALOMRÓL
Marczali történetírói tevékenységével eddig kevés önálló munka foglalkozott. Marxista értékelésére tett kísérlet LÉDERER EMMA: Marczali Henrik helye a magyar polgári történettudományban. Századok 1962 440–469. Inkább életrajzi, mintsem tudománytörténeti áttekintés TÓTH ZOLTÁN. Marczali Henrik l. tag emlékezete. Bp., 1947. (Az MTA elhunyt tagjai felett tartott emlékbeszédek XXIV. k. 9. sz.) Ezeken kívül még a nekrológokra utalhatunk (HAJNAL ISTVÁNÉ a Századok, és LUKINICH IMRÉé az Akadémiai Értesítő 1940. évfolyamában). Tudománytörténeti értékelést ad róla SZEKFŰ GYULA a sírkőavatás alkalmából mondott beszédében, míg TÓTH ZOLTÁN inkább személyes emlékekkel szolgál (mindkettő megjelent az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság 1943, évkönyvében). Néhány éve jelent meg Marczali leányának visszaemlékezése apjára: MARCZALI POLI: Apám pályája, barátai. Emlékek Marczali Henrikről. München, 1973.
A korabeli történetírás történetére, ill. egyes konkrét kérdésekre elsősorban az alábbi historiográfiai irodalmat használtuk:
PAMLÉNYI ERVIN: Horváth Mihály. Bp., 1954.
R. VÁRKONYI ÁGNES: A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban. I–II. Bp., 1973.
Uő: Thaly Kálmán és történetírása. Bp., 1961.
MANN MIKLÓS: Trefort Ágoston. Bp. 1978. (A múlt magyar tudósai)
Uő: A milleniumi „Magyar Nemzet Története” szerkesztési munkálatairól. Századok 1968.
GLATZ FERENC: Történetíró és politika. Bp., 1980.
GUNST PÉTER: Acsády Ignác történetírása. Bp., 1962.
Egyes adatokat merítettünk MARCZALI HENRIK: Emlékeim c. önéletrajzi sorozatából (Nyugat 1929.).
