Gyermekévek
Gyermekévek
„Mint a többi gyermek, én is saját beleegyezésem nélkül jöttem a világra. Milyen kár, hogy nem emlékezünk a napra, amikor megszülettünk. Milyen szép emlék volna! Amint tudatosult bennem, hogy élek, boldoggá és kíváncsivá tett a körülöttem lévő világ. Magamban köszönetet mondtam szüleimnek, hogy életet adtak nekem” – emlékezett vissza Wigner Jenő, talán a legnagyobb fizikus, akit magyar szülőföld adott az emberi kultúrának.
Wigner Jenő Pál 1902. november 17-én született Budapesten. A VII. kerületben a Király utca 76. számú házon emléktábla hirdeti születése helyét. A Wigner családnevet a német Wiegner (bölcsőkészítő) szóból rövidítette le Jenő dédapja. A Jenő a magyar nyelvben kicsit formálisnak hat, ezért a családban úgy emlegették, hogy Jancsi. Angolul Eugene Paul Wigner néven, röviden Eugene P. Wignerként írta alá nevét, amit a tréfás amerikai szleng Eugene Pardon Wigner módon idézett, célozván Jenő közismerten szerény stílusára. Teller Ede írta le a következő anekdotát: Wigner Jenővel várandós édesanyjáról az orvosok megállapították, hogy ikrei fognak születni. A szülészorvos igencsak elcsodálkozott, amikor a magzatok vizsgálatakor azt hallotta, hogy egyikük halkan mondogatta: „Csak Te utánad!” Teller Ede szerint: „Ő ültette el az amerikaiak fejében azt a tévhitet, hogy a magyarok udvarias és szerény emberek. Szilárd Leóról (mint sok más magyarról is) köztudott, hogy ha forgóajtónál előre is enged mindenkit, utoljára lépve be a forgóajtón, biztosan elsőként lép ki. Hát Wigner nem ilyen volt. Ha előre tessékelték a forgóajtónál, akkor is biztosan utolsónak lépett ki.” Telegdi Bálint mesélte: „Egyszer egy mellékutcából a Wigner által vezetett kocsi elé vágott szabálytalanul egy másik autó. Erre Wigner mérgében rákiáltott: »Eredj a pokolba – kérlek.«” A Fortune folyóirat „nyugodt géniuszként” jellemezte (1950).
„Mióta tejet kezdtem szopni, magyar beszédet hallottam szüleimtől, de nem próbáltam azt utánozni. Első tiszta és fontos emlékem az a nap, amikor felfedeztem a beszédet. Hároméves voltam, amikor kirándultunk nagybátyám birtokára, Balcza-pusztára. Elmentünk sétálni. Búzamezők mellett járva hirtelen vágyat éreztem, hogy megértsem nagyapám és nagybátyám vicceit, és hogy magam is beszéljek” – mesélte 89 évesen.
Apai nagyapja, Wigner Jakab (1840–1873) Gyömrőn született. A bécsi születésű Vigdor Bertát (?–1886) vette feleségül. Két gyermekük volt, mindkettő Kiskunfélegyházán született, Antal (1870–1955) és Matild (1872–1873), aki csak egy évet élt. Amikor Antal háromévesen elvesztette apját, a család Pestre költözött. Wigner Antal, Jenő édesapja a Fasori Evangélikus Gimnáziumba járt, de érettségi előtt meghalt az édesanyja, ezért nem mehetett egyetemre: dolgoznia kellett. Az újpesti Mauthner Bőrgyárba került, ott egy idő után cégvezető igazgató lett. Reggelente fél nyolcra lovaskocsi, majd autó jött érte, hogy munkahelyére vigye. Szigorú (formatartó) főnök volt. Sötét öltönyben járt mellénnyel, a nyakkendőt esti lefekvésig nem vette le. 1900-ban vette feleségül a kismartoni születésű Einhorn Erzsébetet (1879–1966). Több gyermekük volt: Berta (Biri, 1901–1955), Jenő (Jancsi, 1902–1995) és Margit (Manci, 1904–). A józan papa katonás fegyelmet tartott a családban, például gyermekeit sohasem csókolta meg. A szülők hosszú életet (apja 85 évet, anyja 87 évet) éltek meg, Amerikában haltak meg. Ez is magyarázza, hogy Jenőnek is hosszú élet (93 esztendő) adatott.
A legidősebb testvér, Biri kitűnő tanuló volt, háta közepéig érő hajjal. 20 éves korában ment feleségül Lantos Ernő bankárhoz, leszármazottja, Lantos Péter vegyészmérnök Amerikában él. Jenőről még több szó lesz. Húga, Manci temperamentumosan vad leány volt, haja csak a válláig ért. Nem volt jó tanuló az iskolában. Sokat veszekedett Jancsival, elvette a zsebkendőjét, Jancsi meg ellopta Manci csokoládéit. De végül is jó barátságban voltak. Manci előbb egy gazdag és jóképű magyar katonatiszthez, Balázs Richárdhoz ment feleségül, aki szerette a nőket – nagyon is. Ezt Manci azután megelégelte.
Érdemes pár mondatot szólni Wigner Jenő anyai őseiről is. Wigner Jenő unokája, Margit 1000 évre visszamenően kinyomozta az anyai családfát. A zsidó diaszpóra tagjaiként Franciaországba vetődtek. A nyugat-európai zsidóüldözés elől a 16. században Hollandiába, onnan Németországba, majd Csehországba és Ausztriába vándoroltak. A bennünket érdeklő ág a 17. században került Kismartonba, az arisztokrata Esterházy család ősi fészkébe. Wigner Jenő anyai nagyapját, a Kismartonban született Einhorn Hermant (1844–1923) az Esterházyak orvosaként tartották számon. Spitzer Teréz (1851–1877) lett a felesége, de ő korán meghalt. Ekkor Einhorn Herman az első feleség unokahúgát, Spitzer Sárát (?–1920) vette feleségül. Hat gyermekük született, a legidősebb Einhorn Erzsébet (1879–1966), Wigner Jenő édesanyja volt. Einhorn Frida (1881–1973) földesgazdához, Einhorn Ottilia (1882–?) földbérlőhöz ment feleségül, Einhorn Jenő (1983–?) orvos lett, Einhorn Margit (1884–?) orvoshoz ment feleségül.
A budapesti szülői házban Wigner Jenő jó nevelést kapott. Édesapja mint gyárigazgató tehetős ember volt. Három gyereke a Király utcai második emeleti lakásban egy gyerekszobában élt. Jenő rövidlátó volt, ezért kisgyerek korától szemüveget hordott, ami játékban-sportban némileg hátráltatta. Nem volt erős testalkatú. Mint édesapja mondta a vendégeknek: „Ne bántsátok Jenő fejét, hiszen az a leggyengébb része!” Édesanyja – akit a családban Elzának hívtak – esténként e szavakkal köszönt el: „Ölellek, csókollak” – és meg is tette. Édesapja – akit felesége Tóninak hívott – vett egy nyaralót a Duna mellett Budapesttől északra, Alsógödön (Jávorka Sándor utca 18). Jót lehetett úszni a Dunában, meg nagy gyalogtúrákat tenni. Jenő szeretett sétálni.
Wigner Jenő szülőháza: Budapest, VII. Király utca 76.
Nyaranta az (anyai) nagypapát, Einhorn doktort látogatták meg Kismartonban. Ott Jenő számára az volt a meglepő, hogy többen beszéltek németül, mint magyarul. De édesanyja megtanította a gyerekeket németre, ezen a nyelven beszélgettek a nagyszülőkkel. Persze a legérdekesebb Esterházy herceg kastélya volt. A csatlakozó gyönyörű park egy része nyitva állt a közönség számára, ahol a padokon üldögélve jól lehetett nézelődni és beszélgetni.
Jenőt ötéves korától kezdve egy nevelőnő, Gitta néni tanította írni, olvasni, számolni. Még franciára is megtanította. (Angolul Jenő csak 28 éves korában tanult meg.) 9 évesen íratták be egy nyilvános elemi iskola 3. osztályába. A lakásban volt könyvtárszoba, ahol a kis Jancsi szívesen olvasta a magyar költőket. Különösen Vörösmartyt szerette. Idős korában is ezt vallotta: „Talán a magyar költészet volt a legkülönb Európában.”
A fiú 11 évesen nagyon megbetegedett, az orvosok azt mondták, hogy valami baj van a tüdejével. Az osztrák Alpokba küldték szanatóriumba. Édesanyja vele ment. Édesapja ezt mondta útravalóul: „Vigyázz magadra, fiam. Légy jó fiú, udvariasan beszélj édesanyáddal és fogadj szót neki!” A hegyeket élvezni lehetett volna, de a tüdőbajtól való félelem befelhőzte a boldogságot: „Megtanultam, hogy az emberi élet is véges.” Nem engedélyezték a hosszú sétákat, ezért a fiú mentségül a matematikához fordult. Olyan feladatokat adott fel magának, mint például hogyan lehetne egy háromszöget megszerkeszteni, ha csak a három magasságot ismerjük. Erre idős korában így emlékezett vissza: „Ez nagyon egyszerű probléma, most már álmomban is meg tudnám oldani. De akkor heteken át tartó kemény gondolkodást igényelt, hogy megoldjam.” Hat hét múltán kiderült, hogy az orvosi diagnózis hibás volt. Ezután Wigner mégis „betegesnek” tartotta magát, és nem nagyon bízott az orvosok tudásában sem. 13. születésnapjára kapott egy zsebórát, amit naponta fel kellett húzni. Azt használta öregkorában is, az 1990-es években. (Csak egyszer, 1921-ben kellett javíttatni.)
Az I. világháború számára is keserű történet volt. Amikor Ferenc Ferdinánd trónörököst Szarajevóban megölték, Bécsben megijedtek, hogy a Monarchia népei fel fognak lázadni a Habsburg-uralom ellen. A magyaroknak azt mondták, hogy ez védekező háború. Tóni túl öreg, Jenő túl fiatal volt ahhoz, hogy behívják. Hogy miért kellett a háborúnak egész Európára kiterjednie, az a történészekre tartozó kérdés. A fegyverek azonban egyre jobbak lettek, és mind több ember pusztult el. A háborúban – különösen az orosz fronton – magyarok százezrei estek el. Jenő szülei nem is dicsérték, nem is kritizálták a kormányt – bíztak benne, hogy a háborút a magyarok megnyerik. Végül a Monarchia mégis szétesett, rendszerváltások következtek. Ezenközben sok magyar kételkedni kezdett a zsidók hazafiúi érzéseiben. Mivel Wigner szülei nem voltak vallásosak, gyerekeik csak tizenéves korukban tudták meg zsidó származásukat. (Wigner Jenőt tizenhat éves korában meg is verték az utcán.) A kommunista Tanácsköztársaság hónapjait a család Ausztriában vészelte át. A politikai helyzet lehetett az oka, hogy a szülők 1915-ben, Wigner Jenő 1919 tavaszán evangélikus lett. Ebben bizonyára a Fasori Evangélikus Gimnáziumbeli neveltetésnek volt döntő szerepe, ahová az édesapa járt, és ahová tízévesen Wigner Jenőt is beíratták.
