Bárány család. (Debreczeni).
Bárány család. (Debreczeni).
Borsod megye látszik fészkeül lenni azon Bárány családnak, melly debreczeni előnevet használ, talán régiebb szülőfölde Debreczen emlékeül. És igy e családhoz lenne számitandó Bárány László, ki Debreczenben született 1729-ben, Belgiumban és Szászországban tanult, és Magyarország chorographiáját magyarul nyomatta ki Hálában 1759-ben*. E családhoz kell számitanunk Bárány Pétert is, ki viszont Borsod megyében Miskolczon született. Kegyesrendi szerzetessé lett, és egy magyar psychologiai pálya munkájaért a mult században arany érdempénzzel tüntettetett ki. Forditotta ezután Campe psychologiáját, midőn gróf Széchényinél titkár volt. 1792-ben pedig „a talált gyermek“ czimü németből forditott szindarabját nyomatta ki*. Legismertebbé lőn a család Ágoston által, ki a debreczeni előnevet használta. Született ez Miskolczon 1793-ki dec. 29-kén. – 1821-ben ügyvédi vizsgálatot tett. – Azután Torontál megyében viselt megyei hivatalokat, többi közt levéltárnokságot. A Minerva, tud. gyüjtemény és egyéb folyóiratban több, leginkább történeti értekezéseket közlött. „Torontál megye hajdan és most“ czimü monographiát is adott ki. A magyar academia levelező tagjai közé emelé. – A család több tagja katonai pályát választott. Péter a 34. számu, Sándor az 52. sz. m. gy. ezredben alhadnagy. (1846.) – János őrnagy a 3. számu huszár ezredben 1846.
Horanyi Nova Mem. 285.
Horanyi Nova Mem. 282.
