Bárány család. (Jászberényi).
Bárány család. (Jászberényi).
Eredeti helye Jászberény, honnan mint armalista, nem birtokra, hanem szülőhelyére vonatkozó előnevét vevé. Jászberényi Bárány János és Gergely a nemesi rangba – melyből már az Armalis szavai szerint elődei kiestek, – I. Leopold király által 1698-ki febr. 18-kán kelt czimeres nemes levéllel helyeztettek. Ez Armalis 1698-ki julius 12-kén Heves és külső Szolnok megyében hirdettetett ki*.
Liber Regius czimü kéziratom.
Czimere a családnak az érintett oklevél szerint kék mezőben zöld tér felett egy repülni indult galamb kiterjesztett szárnyakkal. A paizs koronáján ugyan az. Foszladék aranykék, és ezüst vörös.
Valószinüleg e családból volt meg a fentebbi megnemesités előtt Bárány Pál*, ki Jászberényben született 1657-ben. Jesuitává lett, és sokáig tanárkodott. Latin nyelven több theologiai munkát nyomatott ki; meghalt 1719-ben. E Pál testvére lehetett a fölebbi János és Gergelynek, vagy nagybátyjok, és valószinüleg a nemes levél szerzésében azokat segité, a mibe ő mint szerzetes nem iktattatá saját nevét.
Horányi Nova Mem. 286.
E családból eredezteté magát 1839-ben Barany Pál, ki B.-Gyarmatról származott, és kinek elei oda 1690-ben Detváról* telepedtek mint szabadosok (libertini).
Lásd a b.-gyarmati 1773-ki urbéri pörben az 1711-ki urbéri összeirást. A Koháry által Csábrágon 1690-ki jan. 1-jén kiadott szabados (urbériség felmentő) levelet lásd Sz. Benedeki Conv. és Nógrád megye által is átirva.
