Dobay család. (Dobai).
Dobay család. (Dobai).
Sáros vármegyei törzsökös ősrégi család, mely a Buzinkay, Fekete, Roskoványi, Szent-Györgyi, Ternyey és Usz családdal * együtt a Tekule nemzetségből veszi eredetét *.
Lehoczky Stemmatogr. II. p. 101. 388.
Fejér Cod. Diplomat. tom. V. vol. II. pag. 432. – Wagner Diplomat. Sáros. 60.
1337-ben Mártonnak fia Chama főispán, Ledének fia Chank, és ennek fia Dobov és Lopov, továbbá Usz János, Istvánnak fia Miklós, mindnyájan Ité-nek unokái osztoztak Kochnya-allya, Kis-Telek, Salgó, Dobó, Roskovics, Bodolfka, Eniczke, Pétermező, Radoma helységeken *. Valószinüleg az emlitett Dobo-tól kapta nevét mind a Dobay család, mind pedig a hasonnevü helység, melynek a család jelenleg is birtokában van *.
Wagner Diplomat. Sáros p. 335.
Fényes Geograph. szótár I. 286. Dobó helység neve tótul Dobosicza.
Nem lévén adataink a család teljes nemzékrendéről, csupán néhány nevezetesb tagjait emlithetjük meg.
1552-ben Dobay Mihály mint csapatvezér harczolt a török ellen *.
Forgách Comment. 29.
1659-ben Dobay András Sáros vármegye országgyülési követe *.
Lehoczky Stemm. I. 204. – 1659-ki 40. és 52-ki törv. cz.
1715-ben Dobay László Sáros vármegye követe *.
Lehoczky Stemm. I. 204.
1736-ban Dobay Zsigmond ugyanazon megye alispánja *.
Lehoczky Stemm. I. 205.
Dobay Károly 1765-ben királyi táblai ülnök volt.
A XVII. század második felében dobói Dobay János Sáros vármegyéből származott által Nógrád vármegyébe, hol 1683-ban másod, 1685-től 1689-ig * jeles első alispán volt. Liberchey Annától egy fia László és két leánya maradt.
Protoc. C. Neograd. anni 1683. et scep. – Ez időben egy Dobay István Perbetén ref. prédikator volt.
Családfáját a következő nemzékrend mutatja *:
Eredeti oklevelek után.
Dobay János nógrádi alispán 1683–1689. (Libercsey Anna); László Nógrád várm. alispán 1721–1725. (Madács Bora); Borbála (Szent-Iványi Mátyásné) 1700–1718.; Krisztina (neczpáli Justh Ádám); Anna (Sándor Pál); Judit (Révay Fer.); Erzse (Czékus Jób); Bora (Kubinyi Gábor); Magdolna (Radványi Pál)
E családfa alapitója Dobay János, kiről fölebb emlékeztünk, pecsétén a fölebb látható czimert használta, ugymint a paizs kék mezejében koronából kiemelkedő vitézt, ki jobb kezében szarvas-szarvat (vagy galyat) tart, bal kezében pedig vérző fejet üstökénél fogva markol. A paizs fölötti sisak koronájából ugyanazon alak emelkedik fel.
Jánosnak neje Libercsey Anna 1713-ki febr. 19-kén halt meg, és a sztregovai evang. egyházban temettetett el *.
Mocsáry A. Nógrád várm. Esmért. I. 97.
Dobay László 1716–1717-ben Nógrád megye jegyzője, 1721-től 1726-ig első alispánja, és országgyülési követe volt. Meghalt 1726-ki mart. 30-kán, kora 44-dik évében. Eltemettetett Sztregován az evang. egyházban *. Benne ágazatának utolsó férfi-tagja halt ki.
Mocsáry A. Nógrád várm. Esmért. I. 96.
A Dobay család Sáros megyében ma is virágzik.
