Kiss család.
Kiss család.
Vaja Vata Csallóköz helységbeli eredetű. Szerzőtörzse Kiss Márton, és általa neje Tátos Zsuzsanna, valamint fiok János és leányaik Ilona és Erzsébet Pozsonyban 1687. oct. 23-án kelt czímeres levélben elöbbi nem nemes állapotukból (ex conditione ignobili) kiemeltetvén, I. Leopold királytól kaptak czímeres nemes levelet, mely 1688. aug. 30-án azon megyének Somorján tartott közgyűlésén kihirdettetett. A család számos tagja nagyobbára Pozsony és Komárom megyei, Csallóközben él. A család egyik ágának ismert leszármazása ez:
Márton 1687. ns. (Táltos Zsuzsa.); I. János 1687–1723.; András 1769.; Ferencz; Pál; II. János 1769.; András bihari aladószedő Mező Telegden birt.; Ferencz 1836. debreczen ker. orsz. főbiztos most Budán lak.;
II. Jánosnak fia András Vajas-Vattáról Bihar megyébe leszármazván, ott megyei alpénztárnoki hivatalt viselt, és Mező-Telegden részbirtoka is volt. Nemességét Bihar megyében 1821. máj. 3-án; Zala megyében 1822. oct. 15-én kihirdetteté. Ennek fia Ferencz 1827. József főhzg nádor irnoka, s a nádori iroda hites jegyzője, 1835. Pozsony kerül. orsz. albiztos, 1836. Debreczen ker. orsz. főbiztos, 1848. Bihar megyében pénzügyminiszteri biztos, jelenleg Budán elvonúlt magányban él, ki eredeti czímeres levelének 1827. dec. 3-án az ország nádora által három diszpéldányban átiratását nyervén, az eredetit Budán az ország levéltárába adta őrizet végett.
A család czímere a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó kettős farkú oroszlán, első jobb lábával kivont kardot, és annak hegyén törökfejet tartva. A paizs fölötti sisak koronájából egyszarvú emelkedik ki. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.
