Kunsch család. (Kesmárki.)

Teljes szövegű keresés

Kunsch család. (Kesmárki.)
A VI. kötet 516. lapján csak röviden volt megemlítve, most családi közlés szerint bővebb ismertetése itt következik:
E család első ismert törzse kesmárki Kunsch Gergely volt, ki lengyel nemes Chay István Várallya máskép Podogrodzie Szepes városi polgárnak és a lengyel király szepességi ügyigazgatójának leányát Chay Borbálát vette nőül. Ezen Chay Istvánnak nagy-atyja Chay Miklós – mint az alább emlitendő lengyel nemeslevél állitja – Pruthen lengyel tartományból czímerűl pellikánt viselő nemesi család ivadéka volt, és Capistrán Jánossal Nándor-Fejérvár ostrománál Hunyadi János segélyére volt, utóbb Magyarországba Szikszóra telepedett. Fia maradt Lőrincz, ennek fia a nevezett Chay István, ki 1551-ben Zsigmond Ágost lengyel királytól atyja részére is lengyel nemességet és következő czímert nyert: a paizs kék udvarában zöld halmon magas fenyő áll, melynek tetejében fiait vérével tápláló pellikán fészket, a fa két oldaláról szemközt két vadállat (a diplomában ferae) ágaskodik. A paizs fölötti sisak koronáján három strutztoll lengedez. A paizs körül ezüst kék foszladék van, mint ezt az első metszvény is mutatja.
Eképen nősülvén meg Kunsch Gergely, 1573. aug. 9-én kelt czímeres levélben maga s utódai részére Miksa királytól magyar nemességre emeltetett, és neje családi czímeréhez sokban hasonlatos – czímerrel adományoztatott.
A paizs vörös udvarában zöld téren magas tölgyfa (már nem pinus-fenyő) emelkedik, és annak tetjében a fiait tápláló pellikán fészkel, a fa dereka körűl jobbról farkas, balról róka ágaskodik. A paizs fölötti sisak koronájából két sas szárny (jobbról kék, balró vörös szárny) között nyuszt (mardur) emelkedik ki. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.
Kunsch Gergelynek nevezett nejétől Chay Borbálától egy leányán Ágnesen (szül. 1579.) kivül, ki Wildner Sámuelné lett, két fia maradt: I. János, és I. Tóbiás, kik két ágat terjesztettek, mint a következő táblázaton láthatjuk:
Gergely 1573. (Chay Bora.); I. János 1589. 99. a lengy. armalist átiratá Szepes kápt.; I. Sámuel (neje Dorottya.); II. Sámuel sz. 1708 † 1785. Szikszón (Dóczy Judit † 1787.); Folyt. a köv. lapon.; I. Tóbiás 1609. ; II. Tóbiás; Ágnes sz. 1579. (Wildner Samu.); II. Gergely 1676.; Pál.; Ágost. IV. Sámuel.; III. Tóbiás sz. aug. 14. 1679. (N. Anna.); Judit (Kesmárky N.) Sz. Várallyán.; Zsuzsa (Halpsch.); Anna (Platschko.) György-József † ifj.; János 1684.; János-György 1721. † 1792. (Lányi N.); János kapit.; György. † 1798.; Anna (Monesko.);
II. Sámuel, ki az előbbi lapon. sz. 1708. † 1785. (Szikszón. Dóczy Judit † 1787.); III. Gergely sz. 1739. † 1800. (Kismester Anna.); V. Sámuel ügyvéd 1791. ugocsai tbiró (fűgedi Kovács N.); III. Sámuel (Kis Vásárhelyi Erzse.) Szikszón.; József Miskolczon.; IV. Sámuel husz. őrm. † 1799.; Gábor. 1797. insurg. (1. Herk Juli. 2. Básthy Janka.); Erzse (Székely Józs. Szikszón orvos.) Mihály (neje Rebeka Szikszón.); István (Udvarnoky Janka 1800.); Zsuzsa (Kecskeméthy József.); Sára (Jotzik János.); Anna (Kos Károly.) II. József.; Károly.; II. Gábor Abauj v. alisp. 1866. (1. Aranyossy N. 2. Mentler N.); Lajos sz. 1810. nov. 11.; Gyula.; Gábor.; Vilma.;
A család fő székhelye Abauj megyei Szikszó mező-város, ott születtek többnyire a család tagjai is. A családfát a múl század végén 1790-ben V. Sámuel, utóbb ügyvéd, az 1794. évi budai országgyülésen absentista mágnás képviselője, utóbb Ugocsa megyei tbiró szerkesztette, de úgy látszik I. János ágán e közt és unokája II. Sámuel közt hézag van.
A család mostan élő tagjai közűl Gábor jelenleg Abauj megyének másod alispánja.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem