Szombatffalvy család. (Szombatfalvi)
Szombatffalvy család. (Szombatfalvi)
Udvarhelyszéki ős székely család, kiterjedve Küküllő és Közép-Szolnok megyékre. A nevet adó Szombatfalva Udvarhely városának szomszédságában esik, melyet a család egészen birt, mig a közelebb múlt években az illető ág fiakban kihalván, vele az ősi fészek nagy része a székely örökösödési törvények szerint leány-ágra az Ugron családra szállt.
A család első feltűnése nemzetének egyik nevezetesebb napjával 1505-ben az agyagfalvi gyűléssel kezdődik, melyen Szombatfalvy Gergely Udvarhely székből a székely nemzet egyik birájának választatott. *
Kállay, Székely nemz. 284.
1590-ben említetik Szombatffalvy Tamás, a fejedelmi nagyobb kanczellária irnoka, mint a kinek Udvarhely és Marosszék főkirálybirója és Udvarhely vár kapitánya osztopáni Perneszy István eladja Udvarhely piaczán egy udvarházát a hozzá tartozó külső földekkel együtt 125 mforintért. * Ezen Tamásnak egy, az udvarhelyi levéltárban található valami örökösödési perből felmaradt jegyzet szerint atyja Mártonfi Benedek * néven említetik. Használta e a család e nevet is? mely kétféle vezeték név viselése a XVI. és XVII. század szokásával megegyeztethető, bővebb adatok hiányában el nem dönthető.
Fancsali családtani jegyzeteiben Décsey Miklós közlése szerint.
A mi tán annyit jelent, hogy Benedek Mártonnak fia volt.
Szombatffalvy Pétert 1624–27. között a székely nemzet lustralis összeirásában, melyet Bethlen Gábor rendelt meg, – találjuk. 1630-ban Udvarhely határában eső és a vártól kiperelt bizonyos rétnek egyik birtokosa volt. Erőszakos halállal múlt ki, 1639-ben Udvarhelyszék akkori jegyzője Kénosi Gál Ferencz mások által annyira megverette, hogy bele halt. Neje Gergely Katalin volt.
A család nemzékrendét e század elején Erdélynek egyik nagy szorgalmú genealogusa Fancsali Dániel állította össze, Sombatffalvy Mátétól kezdve azonban a fölebb említetteket minden kutatásai mellett sem sikerűlt a Szombatffalvy Mátétól kezdett családfával összeköttetésbe hozni, sőt a családfát kezdő Máté és testvére Benedek származásáról is csak annyit sikerült ki buvárlania, * hogy anyjok Ilkey leány volt.
Ha csak e Benedek a fölebbi Mártonffy Benedekkel nem egy személy volt? és ez esetben tán Benedek atyja Márton lehetett? (Benedectus filius Martini.) De ez is csak tapogatódzás!
A családfa * következő:
Családi adatok nyomán közli Décsey Miklós.
Szombatffalvy N. (Ilkey leány); Máté (N. Zsófi); Benedek elesett 1603.; I. János 1615. 1623.; I. István 1623–1630. (Baróthi Erzse); Folyt. a köv. lapon.
I. István, ki az előbbi lapon. 1623–1630. (Baróthy Erzse); Sámuel † 1736. (Berzenczey Bora † 1734.); Péter † 1737. (1. Kendeffy Zsuzsi 2. Donáth Sára 3. Cserey Klára); II. István Kocsárdon.; I. Zsigmond 1669. 1700. alkirálybiró (Kováchich Horváth Éva); Zsuzsa (Bessenyői Horváth Miklós); 1-től László 1762–1775. itélő mester. (1. Mikó Anna. 2. b. Toroczkay Ágnes); 2-tól Pál szül. 1701. mart. 14.; Ferencz 1794. dulló. (Pálffy Erzse); Ignácz udv. alkir. biró 1815. (Kovács Julia); Julianna (Biró Samu); Sándor dulló 1837.; II. László dulló 1837.; III. István kir. pénztár. főjegyző 1861.; József volt követ † 1861.; József † 1748.; Miklós sz. 1690. (Farkas Mária); János sz. 1701. jan. 30.; II. Zsigmond szül. 1703. (Ribiczey Klára); Ignácz †; Ferencz sz. 1706.; János sz. 1716. (Benkő Krisztina); Erzsébet (Szathmári László); József †; Anna.; Julianna † 1806. (Finta N.); Antal (Sándor Mária); József.; III. János 1794. 1815. törv. ülnök. (K. Török Mária); Veronka (Ugron Mihály); Zsigmond szül. 1773.; Anna (Ugron Antal); Veronka (Szabó Gábor); György itélőmester (Kolumbán Julia); Éva (Mátyuss István); Erzsébet (Kászoni Ferencz); Rozália (Orbók Gábor); Krisztina †; Rebeka (1. Molnár Andr. 2. Sükösd Sánd.); Mihály 1807. kolosi aljegyző (Lázár Anna); Julianna (Turóczy József); Gergely sz. 1777. mart. 1. (Sombory Teréz); Anna (1. Kőszeghy Antal. 2. Borbáth Dávid); István (Mártonffy Zsuzsa); Póli.; Judit.; Klára (Bülgözdiné); Julianna (Biró György); György 1862. Sződemeteren (Gulácsy Ottilia); Teréz (Kozmáné); Erzse (Péchyné); Berti.; Klári.; Miklós.; Ilona.
A családfán álló Benedek mint Székely Mózses híve esett el Brassónál 1603-ban. Testvére
Máté már egy, 1567. évi Udvarhelyszékről szóló oklevélben említetik Fancsali szerint. Neje Zsófia volt. Fiáról I. Jánosról 1575. évben az Udvarhelyszéki levéltárban található bizonyos tilalomtörési perben van emlékezet. Fancsali szerint egy, 1613. évi oklevélből ezt jegyzé ki róla: Ioannes literatus Szombatffalvy nobilis de cadem curiam in vicinitatibus nobilis Tóth Gergely ab una, et publicae viae regiae ab altera, legat filio suo Stephano Szombatfalvi feria 2-da prox. pst dominicam Rogate.” Életben volt még 1630-ban, mert a székely családok szokása szerint azon évi sept. 30-án Kolosvárott kelt czímeres levelet nyert Br. Katalin fejedelemasszonytól maga és fia István nevére. E szerint czímere a vért kék udvarában nyitott könyv, melynek lapjain ezen fölirat: „Jus Divinum et Humanum” olvasható; a könyvet felhők közűl kinyúló pánczélos kar borostyánnal koszorúzza meg. A paizs fölötti zárt sisak koronáján hasonló borostyánt tartó pánczélos kar nyugszik. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. *
Az eredeti czímereslevél Szombatffalvy György kezei között létezik Sződemeteren.
I. Istvánnak neje Baróthy Tamás leánya Erzsébet volt, kitől négy fia maradt: Sámuel, Péter, II. István és I. Zsigmond. Ezek közűl Sámuel ága leányában halt ki, II. István magában végzé be ágát. Péter és I. Zsigmond két ágat alapítottak. Lássuk előbb Péter ágát.
Péternek első nejétől malomvizi Kendeffy Zsuzsannától egyik fia László a család egyik jelesebb embere, a múlt században hivataloskodva, kir. itélőmesteri méltóságig vitte. 1762-ben egyike volt azoknak, kiket a főkormányszék a törvénykezési munkálatok kidolgozásával megbizott. 1775-ben még itélőmester. Két neje volt, ezektől egy leánya és két fia Ferencz és Ignácz születtek.
Ferencz 1794-ben Udvarhelyszék dullója volt, nejétől tarcsafalvi Pálffy Erzsébettől fia Sándor 1837-ben szintén ott dulló biztos.
Ignácz 1794-ben Udvarhelyszék levéltárnoka, 1815–17-ben ugyan ott alkirálybiró. Nejétől Kovács Juliától három fiút hagyott maga után, úgymint: II. Lászlót, ki 1837-ben ugyan ott dulló biztos, III. Istvánt, ki ugyan ott 1843-ig pénztárnok, jelenleg Udvarhelyszék főjegyzője, és Józsefet ki ott aljegyző, időközben főjegyző is, az 1834. évi s utóbb erdélyi országgyűléseken azon szék követe. Meghalt 1861-ben.
I. Istvánnak negyedik fia I. Zsigmond 1699–1700. Udvarhelyszék alkirálybirája volt, * és a másik, jelenleg is virágzó ágnak alapitója lett. Elvévén az Erdélybe akkor tájban telepedett buzini Kováchovich Horváth Miklósnak Bíró Ilonától született Éva leányát, evvel Küküllő megyében jószágokat kapott. Meghalt 1737. nov. 14-én. Eltemettetett Szombatfalván. Nejétől nyolcz gyermeke maradt. Ezek közűl csak három hagyott utódokat, úgymint:
Kállay, Székely nemzet 281.
Miklós, ki az anyai jószágból kapván ki osztályrészét Küküllő megyében Buzás-Bessenyőre telepedett. Nejétől a Literati Farkas családból eredt Farkas Máriától négy leánya és egy fia maradt: György, ki szintén itélőmesteri hivatalt viselt. Neje olasztelki Kolumbán Julianna, Kolumbán Jánosnak Bydeskúty Évátóli leánya volt; ez után Közép Szolnok megyében Sződemeteren és környékén örökösödött. Hat gyermeke közt fia, ki a családot tovább terjeszté, csak egy maradt: Gergely, a ki elhagyva családja ősi vallását, a kath. hitről a reformátusra tért át. Nőűl vévén Sombory Eleknek Palatkay Klárától született leányát Terézt, vele Sződemeterre telepedett, hol fiában és annak a táblázaton látható gyermekeiben a család jelenleg is él.
II. Zsigmond ágát a táblázaton harmad ízen unokájáig III. Zsigmondig láthatni.
II. Jánosnak (szül. 1716.) nejétől Benkő Krisztinától három gyermeke közűl III. János 1794–1815-ben Udvarhelyszék törvényszéki ülnöke volt. Nejétől kadicsfalvi Török Máriától csak két leány gyermeke maradt: Anna Ugron Antalné, és Veronka Szabó Gáborné, birtokos m. Feleken.
Más Szombatfalvi család ivadékai lehettek Szombatfalvi Miklós 1794-ben az Udvarhelyszéki tractusban unitárius egyházi jegyző, Márton fiscalis director 1815-ben Kolosvárott, és Mihály 1815–25. póstamester Kis-Petriben.
