I. Ábrahám ága.
I. Ábrahám ága.
I. Ábrahám (I. Péternek Zoltán Annától fia) élt 1666-ban. Neje volt Ibrányi Anna, kitől született fia
I. László, ki 1701-ben mint Rákóczy Ferencz híve szintén fogoly Bécs-Ujhelyben, különben állítólag külsejére nézve is hasonlított Rákóczyhoz, 1711-ben aláirta a szatmári békekötést, és ezután az 1715. évi nevezetes országgyűlésen a vallás ügyében kiküldött bizottság egyik legnevezetesebb tagja volt. * 1720-ban Szatmár megyei Majtis helységre kir. adományt vitt, 1721-ben felsőbb helyről „nagyságos“ czímmel illettetett, 1725-ben a Majtis helységre nyert kir. adományra nézve az előbb tiltakozott báró Sennyeyekkel megegyezett. Első nejétől gróf Teleki Borbálától egy fia II. Ábrahám, kiről alább, második nejétől Boros Katalintól két fia László és Mihály és két leánya maradt. Ezekből László fiatal korában hadi életre szánván magát, mint jeles katona tünt ki, s ezen fölűl 1744-ben saját költségén kétszáz lovast állított. Részt vévén a porosz háborúban, onnan mint ezredes tért meg, és családja régibb elidegenitett javait szerencsésen visszaszerezvén, mint nőtlen, azokkal testvéreit boldogítá. Végre szeme világát vesztvén, meghalt 1782-ben. Testvére Mihály a régi magyar jellem egyik ősi példánya és ritka lovas volt. A megyei gyűléseken a közügyekben élénk részt vett. Lakott Kraszna megyében krasznai birtokán, honnan ágazata szilágysági, vagy erdélyi ágnak neveztetik. Meghalt 1783-ban. Neje a palocsai Horváth nemzetségből származott. Ettől két fia maradt: III. Ábrahám és László. Ez Kraszna megyének alispánja volt, meghalt 1802-ben. Nejétől Barcsay Ágnestől csak leánya Mária szent-simoni Lakatos Jánosné maradván, benne ága kifogyott. Testvére III. Ábrahám szintén Kraszna megyében élt, és a megyei életben szerepelt. Meghalt 1796-ban. Feleségétől gróf Teleki Esztertől két leánya és egy fia István maradt, kinek nejétől Bernáth családbeli hölgytől gyermekeit a táblázat mutatja.
1715. évi 30. törv. cz.
II. Ábrahám (Lászlónak gr. Teleki Borától fia) 1751-ben lett királyi tanácsos. Meghalt 1762-ben. Első nejétől Gyulaffy Borbálatól egy fia István, második nejétől czegei gróf Wass Annától fiai: I. Dániel, József és I. Miklós maradtak. Ezek közűl
István királyi tanácsos és a pécsi iskolai kerület főkormányzója volt, 1800-ban meghalt magnélkűl.
I. Dániel cs. kir. kamarás, báró, és országgyűl. választmányi tag, sem első nejétől gróf Korda Annától, sem a másodiktól gróf Wartensleben Esztertől gyermeke nem maradván, meghalt magnélkűl 1798-ban.
József a család egyik nevezetes tagja volt, és közönségesen nagy Vay Józsefnek neveztetett. Nyilvános pályáját Szabolcs megyénél kezdte, melynek 1790-ben alispánja és követe volt, innen a helytartó tanácshoz vitetett, végre a hétszemélyes tábla ülnöke, és udvari tanácsos lőn. Valamint a közpályán kitünt esze és törvénytudománya által, épen úgy a gazdasági téren is birtokai rendezésében kitünő ügyességet tanúsított, és halála után, mely 1824. dec. 30-án kora 70. évében Bugyiban történt, (eltemettetett Alsó-Zsolczán) 12,700 hold majorsági és úrbéri birtokot hagyott gyermekeinek. Nejétől bocsári Mocsáry leánytól két fia maradt: József cs. kir. tanácsos, ki külföldön halt el, és IV. Ábrahám szül. 1789. jun. 16-án Alsó-Zsolczán. A közpályára lépvén Borsod megyének alispánja, 1825-ben országgyűlési követe, kir. kamarás és 1830-ban Bereg vármegye főispáni helytartója lett, ugyan ekkor egyszersmind grófságra emeltetett. A magyar akadémia alapítványához 8000 fttal járult, és ennek 1830-tól egyik igazgató tagja volt. Legutóbb Máramaros vármegye főispánja volt 1849-ig. Meghalt 1855. mart. 3-án. Nejétől Kazinczy Zsófiától, kit 1810-ben vett nőűl, tizenkét gyermeke, és ezek közt a táblán látható öt leányon kivűl hét fia maradt, úgymint 1. Péter, mint katona Olaszországban párbajban esett el, 2. József, kitűnő bátor lovas, losonczi Gyürky Alexandrát birja nőűl, 3. Dániel szül. F.-Vadászon 1820. sept. 10-én, jeles szónok, Korponai kir. város orsz. gyűlési követe, jelenleg Szabolcs megye főispánja, kinek nejétől báró Sennyey Amaliától fia Ábrahám. 4. Károly, kinek nejétől Lónyay Idatól fia Tihamér. 5. Mihály katona, 1861. képviselő volt, hitvese báró Luzsénsky Róza. 6. László volt katona, a forradalomban őrnagy, s Bemnek segéde, utóbb nehány évig külföldi menekült; neje Beniczky Sároltától szintén vannak gyermekei. 7. Ádám jeles gazda, kinek neje Lónyay Mária.
I. Miklós cs. kir. kamarás (II. Ábrahámnak fia) fiatal korában katonai pályára lépvén, jeles tulajdonai által dandár tábornokságra és báróságra emeltetett. Meghalt Pesten 1824. maj. 11-én kora 68. évében. Nejétől Adelsheim Jankától (ki 1862. febr. 26-án Golopon halt meg és Alsó-Zsolczán temettetett) két jeles fia maradt, úgymint 1. II. Miklós és 2. Lajos.
II. Miklós szül. 1802. april. 29-én, Zemplén vármegyénél kezdé hivatalos pályáját, hol 1827-ben első alispán lett, innen kitünő tehetségei, nemes és eszélyes tapintata és szilárd hazafisága által átalános elismerést aratva, cs. kir. kamarás, Borsod megyei főispáni helyettes lőn. 1844-ben a m. sz. korona őrévé választatott, majd helyt. tanácsos és a hétszemélyes tábla-birájává neveztetett. 1849-ben mint kormánybiztos Erdélyben működvén, a forradalom után több évig mint fogoly szenvedett. 1860-ban Magyarország kanczellárává neveztetett, ugyan ez évben a m. akademia igazgató tagjává választatott. Legujabban Borsod megye főispáni méltóságát fogadta el. Fiai közűl a legidősb: Miklós a szobrászatban kitünő jártasságot szerzett.
I. Lajos szintén a közpályán szerepel, egykor mint Borsod megye követe, 1848-ban Borsod megye főispánja lett, ugyan az volt 1861-ben is. Nejétől gr. Teleki Erzsébettől fia Béla, 1861-ben Borsod m. orsz. gy. képviselő, kinek szintén három fia van.
E vonal helv. ref. vallású.
