ELSŐ FELVONÁS
ELSŐ FELVONÁS
(Utca Athénban. A háttérben az Akropolis.)
ELSŐ JELENET
Lysistrate (Kijő a házából, türelmetlenül jár föl-alá és nyugtalanul körülnéz.) Majd Kalonike.
Lysistrate:
Hívnák csak őket Vénusz templomába,
Bacchusz, a Nemtők vagy Pán ünnepére,
Hogyan tolongna mind egymás nyomába,
A sok bujának, hogy pezsegne vére!
De hogy komoly dologra kell a nő,
Hiába hivtam őket, egy se jő.
De mégis! Ime szomszédasszonyom…
Üdv Kalonike! (Feléje indul.)
Hívnák csak őket Vénusz templomába,
Bacchusz, a Nemtők vagy Pán ünnepére,
Hogyan tolongna mind egymás nyomába,
A sok bujának, hogy pezsegne vére!
De hogy komoly dologra kell a nő,
Hiába hivtam őket, egy se jő.
De mégis! Ime szomszédasszonyom…
Üdv Kalonike! (Feléje indul.)
Kalonike (kilép a házból):
Jó reggelt neked.
Miért e ránc e sima homlokon?
Mit háborogsz? Mi bántja szivedet?
Jó reggelt neked.
Miért e ránc e sima homlokon?
Mit háborogsz? Mi bántja szivedet?
Lysistrate:
Mi bántja? Ezt ki nem találod?
Haragszom asszonyok reátok,
Mert léháknak neveznek a gaok,
A férfiak…
Mi bántja? Ezt ki nem találod?
Haragszom asszonyok reátok,
Mert léháknak neveznek a gaok,
A férfiak…
Kalonike (sóhajtva):
Hát nem vagyunk azok?
Hát nem vagyunk azok?
Lysistrate:
E helyre, nem csekély dologba
Tanácskozásra hivtalak ma. (Keserűen):
Persze ilyenkor alszik valamennyi!
E helyre, nem csekély dologba
Tanácskozásra hivtalak ma. (Keserűen):
Persze ilyenkor alszik valamennyi!
Kalonike:
Eljön bizonnyal mind, ne félj!
De hát nehéz asszonynak jönni-menni.
Az egyiknek nyakán a férj,
A másik a cselédet költi fel,
Vagy gyereket füröszt és altat el,
Még mielőtt gyűlésre jön.
Eljön bizonnyal mind, ne félj!
De hát nehéz asszonynak jönni-menni.
Az egyiknek nyakán a férj,
A másik a cselédet költi fel,
Vagy gyereket füröszt és altat el,
Még mielőtt gyűlésre jön.
Lysistrate:
Kicsinyes dolgok! Siralmas közöny!
Másrul van itt szó! Nagyrul és dicsőrül.
Kicsinyes dolgok! Siralmas közöny!
Másrul van itt szó! Nagyrul és dicsőrül.
Kalonike:
Nagyrul? S az asszonynépség mégse csődül?
Nagyrul? S az asszonynépség mégse csődül?
Lysistrate:
Ha arrul volna szó, te bamba,
Élén magammal, mind rohanna.
De másrul van szó, rossz néven ne vedd.
Vad álmatlanság sok-sok éjjelén,
Főztem ki ezt a huncut tervet én.
Ha arrul volna szó, te bamba,
Élén magammal, mind rohanna.
De másrul van szó, rossz néven ne vedd.
Vad álmatlanság sok-sok éjjelén,
Főztem ki ezt a huncut tervet én.
Kalonike (gúnyosan):
Szép asszony főztje rossz nem is lehet.
Szép asszony főztje rossz nem is lehet.
Lysistrate:
Annyira jó, hogy Hellas boldogsága
Hogyha akarjuk, rajtunk, nőkön áll ma.
Annyira jó, hogy Hellas boldogsága
Hogyha akarjuk, rajtunk, nőkön áll ma.
Kalonike:
Mi rajtunk áll, jaj, gyönge lábon áll az!
Mi rajtunk áll, jaj, gyönge lábon áll az!
Lysistrate:
A kérdés: pusztuljunk-e vagy se? Válassz!
Peloponnesus s Athén városa
S Beócia… mind, vesszen mind oda?
Okosabb, hogyha összegyüjtöm itt
Minden görög vidékek hölgyeit
S közös erővel megmentjük hazánkat.
A kérdés: pusztuljunk-e vagy se? Válassz!
Peloponnesus s Athén városa
S Beócia… mind, vesszen mind oda?
Okosabb, hogyha összegyüjtöm itt
Minden görög vidékek hölgyeit
S közös erővel megmentjük hazánkat.
Kalonike:
Okosat, szépet asszonytul ki várhat?
Napot lopunk csak, kikenve-kifenve,
Bársonyba bújva, biboron pihenve,
A köntösünk áttetsző, mint a fátyol,
A papucsunk úgy hozták Perzsiából…
Okosat, szépet asszonytul ki várhat?
Napot lopunk csak, kikenve-kifenve,
Bársonyba bújva, biboron pihenve,
A köntösünk áttetsző, mint a fátyol,
A papucsunk úgy hozták Perzsiából…
Lysistrate:
A kis papucs… az orca, a kifestett…
Ez az! Sikerrel éppen ez kecsegtet,
Ez viszi diadalra hitemet:
A sáfrány-köntös, illatos kenet,
A fátyol, szőve pókháló-szövetbül…
A kis papucs… az orca, a kifestett…
Ez az! Sikerrel éppen ez kecsegtet,
Ez viszi diadalra hitemet:
A sáfrány-köntös, illatos kenet,
A fátyol, szőve pókháló-szövetbül…
Kalonike:
Mi a csodát remélsz te ettűl?
Mi a csodát remélsz te ettűl?
Lysistrate:
Csak azt, hogy férfi többé férfi ellen,
Harcban hevülve lándzsát ne emeljen.
Csak azt, hogy férfi többé férfi ellen,
Harcban hevülve lándzsát ne emeljen.
Kalonike:
No akkor hol vagy sáfrány-köntösöm?
No akkor hol vagy sáfrány-köntösöm?
Lysistrate:
A pajzs eltűnjön mindörökre…
A pajzs eltűnjön mindörökre…
Kalonike:
Fátyolba, illatosba öltözöm!
Fátyolba, illatosba öltözöm!
Lysistrate:
Karddal se sújtson harcos ökle.
Karddal se sújtson harcos ökle.
Kalonike:
Virágos, cifra papucsot veszek!
Virágos, cifra papucsot veszek!
Lysistrate:
No szólj! Nem kéne jönnötök sietve?
No szólj! Nem kéne jönnötök sietve?
Kalonike:
Bizony, rohanva, mint a fergeteg.
Bizony, rohanva, mint a fergeteg.
Lysistrate:
Ehelytt cammogtok, mint a medve.
(Megvetéssel):
Elkésve tesszük azt, mit tenni kék,
Athéni elv: „Ráérünk arra még!”
A kikötő, a népies elem,
Mely mindig első – az sincs még jelen.
És Salamisból sincs itt asszony, egy se.
Ehelytt cammogtok, mint a medve.
(Megvetéssel):
Elkésve tesszük azt, mit tenni kék,
Athéni elv: „Ráérünk arra még!”
A kikötő, a népies elem,
Mely mindig első – az sincs még jelen.
És Salamisból sincs itt asszony, egy se.
Kalonike:
Ha jól tudom, nem egy menyecske,
Nyeregben ül már hajnal óta,
A mosdótálon lovagolva.
Ha jól tudom, nem egy menyecske,
Nyeregben ül már hajnal óta,
A mosdótálon lovagolva.
Lysistrate:
S akikre számiték, hol vannak ők,
Főtámaszaim: az achárni nők?
S akikre számiték, hol vannak ők,
Főtámaszaim: az achárni nők?
Kalonike:
A Theagenes hitvese
Most kérdezé a Hekate szobrátul,
Hogy eljönnie üdvös-e?
(Egy sereg asszony tódul a színpadra, minden oldalról jönnek.)
De nézd, ím jönnek máris. S a javábul.
Mily csődület! Mily lökdösés! Mi zaj!
S jönnek amarrul is. Ihaj, juhaj!
Hová valók ezek?
A Theagenes hitvese
Most kérdezé a Hekate szobrátul,
Hogy eljönnie üdvös-e?
(Egy sereg asszony tódul a színpadra, minden oldalról jönnek.)
De nézd, ím jönnek máris. S a javábul.
Mily csődület! Mily lökdösés! Mi zaj!
S jönnek amarrul is. Ihaj, juhaj!
Hová valók ezek?
Lysistrate (orrát fintorgatva):
Büdösre.
Büdösre.
Kalonike:
Megérzik rajtuk…
Megérzik rajtuk…
Heltai Jenő
