2.
2.
Elmúlt az idő s én éltem
S élte egyszerű poharát még senkinek össze nem zúztam,
Száz rabszolgát vízbe nem öltem
Bosszú, hogy csendesűljön…
Mindezt nézem, látom most tisztúltan,
Remegő szívvel és elfáradtan ülvén
Ennen sírom dombján…
Hol minden sértetlen maradt, de én, én elpusztultam
S most örülök a csend, a béke elterültén
S nem kérdem ki fizet majd nagy szomorúságomért…
S élte egyszerű poharát még senkinek össze nem zúztam,
Száz rabszolgát vízbe nem öltem
Bosszú, hogy csendesűljön…
Mindezt nézem, látom most tisztúltan,
Remegő szívvel és elfáradtan ülvén
Ennen sírom dombján…
Hol minden sértetlen maradt, de én, én elpusztultam
S most örülök a csend, a béke elterültén
S nem kérdem ki fizet majd nagy szomorúságomért…
