V.
Kik sokalják az életemet.
Kakas-szó előtt megtagadnak
Esküdöző Pétereim
S életemmel ártok magamnak.
S megdicsőülni nem akarok
S egy akármilyen csúnya élet
Reménysége bus agyamat
Elönti gőgjével a vérnek.
Akárhogyan, de létezni még,
Inkább feledten megfakulni,
Mint egy ragyogó, szép Halál
Dicsőséges karjába hullni.
Anyjuknak méhét és az eget
S életük minden átélt rosszát
De én sikoltva, evoé,
Óh, Élet, ragaszkodom hozzád.