Kosztolányi Dezső: Kisvárosi fotográfia
Kosztolányi Dezső: Kisvárosi fotográfia
A patikának üvegajtajában
Búsul búsul
Egy gyógyszerészsegéd.
Búsul búsul
Egy gyógyszerészsegéd.
És fuvolája egyre fujdogálja
Szegény, szegény
Egyűgyű énekét.
Szegény, szegény
Egyűgyű énekét.
Ha elmehetnék innen messze tájra,
Igen, igen,
Így szól a fuvola.
Igen, igen,
Így szól a fuvola.
Csak menni, menni, mindörökre menni,
tovább, tovább
S nem tudni, hogy hova.
tovább, tovább
S nem tudni, hogy hova.
A temetésemen sok nefelejts lesz,
Virág, virág,
Virágos sir fogad.
Virág, virág,
Virágos sir fogad.
Fiatal szája így rikatja folyton
Búsan, búsan,
Az ódon sípokat.
Búsan, búsan,
Az ódon sípokat.
Ki tudja mért, s ki tudja, hogy mióta?
Zenél, zenél
S ki tudja, hova jut?
Zenél, zenél
S ki tudja, hova jut?
Az ablakon lenéz egy szőke asszony.
Lenéz, lenéz.
De oly sötét az út.
Lenéz, lenéz.
De oly sötét az út.
Olajlámpája vérvörösen ég már,
Lobog, lobog
És künn köd és homály.
Lobog, lobog
És künn köd és homály.
Kopott ezüsbillentyűkön az újja
S az ősz, az ősz
Ő véle fuvolál…
S az ősz, az ősz
Ő véle fuvolál…
(Szabadka.)
