Füst Milán: Verseim rendezésekor
Betenném az ajtót - pihennék!
…Ó múltak hamvadó hamva!
Ó múltak elalvó tüze!
Ó én életemnek kesernyés íze!
Akit szerettem, hiába szerettem,
Barátaimat mind megúntam,
Sokat beszéltem, kevés pénzt szereztem.
Ó régi éjszakák emléke - unalmas
Éjszakák fájó emléke - nyugalmas
Semmittevés gyötrő emléke - fájdalmas
Üldögélés pocsék hatalma:…
Ó én életemnek egyetlen tartalma!
Egyedül élek, mint a kóró, most is,
Sok lim-lom, írás - mi végre? Gimnazista!
Hej térj magadhoz! - Hej, a kést elő!
…Mi végre nyögsz még most is - nem tudom!!!…
…Rád is gondoltam ma, ballagván e bús uton
S a sok régi évre! Jó barátom! Meddő bölcselő!
Fáj az út… Elég!… De hagyjuk! Ne gondoljunk erre
Talán csak elvégezzük valamerre.