Ady Endre: A kényszerűség átka
Húzza a sok gyümölcs,
Húzza a sok igen
S a megcsufolt nemek
Rozsdákkal megírvák
A leveleimen.
Fügélő bojtorján
Teremni lázadón
Nem lehet, nem lehet
S mint békés jobbágy-fa
Fizetem az adóm.
Rendet megcsúfolni
S nagy másító erőt
Földről kacagni föl.
Bénultan hajlok meg
Tisztes muszály előtt.
Szőlőtőkén szőlő,
Hasztalan, hasztalan.
Szabva kegyetlenül
A nagy Élet-kertben
Mindennek sorsa van.
Vád akartam lenni
Vád, nem, ijjedelem
S mint szép példaadás
Virágzik, gyümölcslik
Szegény, szelid fejem.
S igeneket rólam
Téphet minden silány
S vétózó tűz helyett
A nagy Háztartásban
Vagyok csak kicsi láng.
Tagadás fejfája,
Latorból szent szülő,
Óh, én, szegény, szegény
Pártütőből pártos,
Uzsorás zendülő.