Lányi Sarolta: Mire ideér
gyorsan dologra! mindjárt itt az úr,
enyém és néked is parancsolód,
nem messze tart már, érzem közelét.
hová belép majd, tiszta, szép legyen,
- pár régi lom hever még szerteszéjjel,
pár hervatag kis emlék, régi bánat…
hozz friss örömmel friss virágokat
te kedvem s énekszóval ablakot nyiss,
hadd tűzzön áldón, termőn rám a nap.
sok bánatunknak vége már, talán…
s ha látod jönni őt s engem felé repülni
fordúlj el és sírj, lopva, csendesen…