Tóth Árpád: Ámor
Tóth Árpád: Ámor
Jöttél s ím drága must edénye lelkem,
Szűzlány fehér lábával megtiport kád,
A púpos bánatok rikoltó torkát
Méz-íz csitítja, oh, tán most születtem!
Szűzlány fehér lábával megtiport kád,
A púpos bánatok rikoltó torkát
Méz-íz csitítja, oh, tán most születtem!
Szálljunk aranyhajóra most mi ketten,
Röpítsen el, ne tartsa semmi korlát:
Szállj drága perc, feszítsd forró vitorlád,
Ma ránk vár minden édes ismeretlen!
Röpítsen el, ne tartsa semmi korlát:
Szállj drága perc, feszítsd forró vitorlád,
Ma ránk vár minden édes ismeretlen!
Nézd, minden mily roppant fénnyel ragyog:
A nap, a hold és minden csillagok
Jönnek velünk s a vén világ elárvul -
A nap, a hold és minden csillagok
Jönnek velünk s a vén világ elárvul -
Hallod? a láz, a hű, bizarr dobos
Dobol s a mámor vörös oszlopos
örvénylőn forgó kastélya kitárul!
Dobol s a mámor vörös oszlopos
örvénylőn forgó kastélya kitárul!
