Ambrus Balázs: Fekete zászló
Mint eltévedt bárány a nyájba
Fogoly madár a zöld erdőbe
Úgy vágyom vissza szép hazámba.
Bús gondolatom visszatéved
Mily sok szép nőt az ablakokban
Csodálatos, dús nyárestéket.
Virágos kapisont a fákon
A táj: mint egy szép régi festmény
Az élet: mint egy könnyű álom.
Hová az utcák fürge kedve,
Kikre a templom úgy vigyázott
Mint tanító a gyermekekre.
Dalok usztak a levegőben.
Mert sok a sír, a frissen hantolt,
… S oly véres a nap lemenőben.
Ki tudja haza mikor érek?
Fekete zászló leng szivemben
S lobogtatja egy elszánt élet.