Turcsányi Elek: Engedd meg, hogy visszaszaladjak
Turcsányi Elek: Engedd meg, hogy visszaszaladjak
A hold, a sanda képű hold,
Ma megölelt és rámhajolt.
Ma megölelt és rámhajolt.
A fákon apró lángok égtek:
A csillagok a fákra léptek.
A csillagok a fákra léptek.
A csillagok a fákra léptek:
A fák az úton összeégtek.
A fák az úton összeégtek.
*
Egy csillagot kezembe vettem;
Nem égetett; zsebembe tettem.
Nem égetett; zsebembe tettem.
Hazáig hoztam ezt a kincset,
Itt vettem észre csak hogy nincs meg.
Itt vettem észre csak hogy nincs meg.
Tán nem szereztem igaz úton,
Hogy elvesztettem így az úton.
Hogy elvesztettem így az úton.
S te azt hiszed, hogy ez csak álom
De elhozom, ha megtalálom.
De elhozom, ha megtalálom.
Engedd meg, hogy csókot ne adjak;
Engedd meg, hogy visszaszaladjak!…
Engedd meg, hogy visszaszaladjak!…
