I. BERZSENYI
I. BERZSENYI
Zord énekes, borongva ünnepellek,
Alélt idők felém rémlő kolossza,
Az ős magyar síkságon antik Ossa,
Setét orom, kin szittya bú a felleg!
Alélt idők felém rémlő kolossza,
Az ős magyar síkságon antik Ossa,
Setét orom, kin szittya bú a felleg!
Vulkánszived nehéz lávája ellep
S villámaid tüzétől csillagozva
Erőt tanúl a halk utód kobozza
S hallom zihálni sziklatömbü melled!
S villámaid tüzétől csillagozva
Erőt tanúl a halk utód kobozza
S hallom zihálni sziklatömbü melled!
És reszketőn idézem régi, fáradt
Estéid kedvét, míg csöndben borozván
Késztéd lelked szebb korba szállni el
Estéid kedvét, míg csöndben borozván
Késztéd lelked szebb korba szállni el
S szolgáid félve és juházva vártak:
A bús magyar szók, sok kevély oroszlán
Magányod vén barlangján, Dániel!
A bús magyar szók, sok kevély oroszlán
Magányod vén barlangján, Dániel!
