1918.
1918.
Sík Sándor: Verselésünk legújabb fejlődése
Irodalomtörténet, 1918. évfolyam
Ady Endre fellépésének jelentőségéről a magyar verselés történetében. A szabad verselés új lehetőségeket nyitott meg a költők számára.
Balázs Béla: Ady Endre és a háború
Huszadik Század, 1918. évfolyam
Nem jogosult, hogy a Halottak élén verseit úgy nézzük, hogy jók-e vagy szépek-e? Ez gyanakvó újramérés volna, sőt illetlenség, mint, ahogy nem volna illő a mártírok tanúságának stílusát kritizálni. Ady Endre a világ klasszikusai közé tartozó legnagyobb lírikus nemcsak az élőknek, hanem a halottaknak is élén.
Halasi Andor
Ady Endre: Halottak élén
Új Nemzedék, 1918. évfolyam
A Halottak élén kötete egy élő háború, amelyben vannak diadalmas egységek, de vannak pánikszerűen menekülő, szétvert sorok. A költő zenéjének titka nem a ritmus és nem a melódia, hanem a hangkeverés. A kötet remekei közül kibontakozik a költő robusztus alakja.
Hungarus bírálata
Ady Endre: Halottak élén
Új Nemzedék, 1918. évfolyam
Ady Endre lelke és erkölcsisége merőben idegen azokétól, akik nevét lobogóul használják. A hivatalos magyarság Ady Endrének sem költészetét, sem magyarságát nem értette meg, úgyhogy a költő tehetséges társaival együtt kénytelen volt a Nyugat, Világ, Népszava és Huszadik Század berkeibe menekülni. Itt legalább senki sem pusztult el éhhalállal azok közül, akik az irodalom szabadságát szomjazták. A történeti tradíciók megmerevedett védői nem vettek róluk tudomást, utóbb pedig gúnyolták és üldözték az új irodalom megteremtőit. Nagyon természetes, hogy azoknak, akik nem akartak elkallódni, nemcsak hiúságból, hanem emberi és írói életösztönből is át kellett menniük a radikális oldalra. Itt legalább támogatták és olvasták őket, szemben a konzervatív magyar értelmiséggel, mely a modernséget csak Herczeg Ferencben, s a kabarék pornográf termékeiben tudta bevenni.
(A bírálatot Lendvai István írta)
Schöpflin Aladár
Ady Endre: Halottak élén
Nyugat, 1918. évfolyam
Ady Endre háborús költészete egyedül áll a magyar irodalomban. A magyarság háborús tragédiáját egyedül ez a költő látta és fejezte ki tisztán és teljesen. Vak rohanás a pusztulásba olyan érdekekért, melyek nem a magyarság érdekei. Az emberi idegrendszer elszörnyedése és tiltakozása a hazafiság frázisával kendőzött gyilkolás ellen. Ady Endre régebbi hazafias és politikai verseinek kétségbeesett és dühtől vonagló hangjai is magyarázatot és igazolást kapnak a dolgok mai megvilágításában.
Dóczy Jenő: Irodalmunk és a nemzeti szempontú kritika
Nyugat, 1918. évfolyam
Ismerteti Ady Endre nemzeties líráját. Az újabb Ady-kötetekben a régebbi kötetek nemzeti érzésének friss közvetlenségét és a kifejezés költőiségét a radikális politikus elkeseredett kritikája és programos buzdítása váltja föl. De ezek a politikai versek éppen úgy hozzátartoznak Adyhoz, mint Petőfihez republikánus versei. Petőfit kivéve nincs is az újabb korban költőnk, aki annyit foglalkoztatott volna a nemzet jövendője és aki annyi művészi ihletést köszönhetne a fajához való tartozás érzésének, mint Ady. De a nemzeti szempontból értékelő kritikának egyetlen elismerő szava sem volt erre a költészetre. A költőt a nemzet ellensége gyanánt korholták. A konzervatív kritika gőgös nemzetköziséget vetett a költő szemére, s Ady ezzel a megbélyegzéssel helyeződött el a magyar közönség tudatában.
