Tass József: A reményhez
Tass József: A reményhez
Remény, – hozzád fohászkodom
A kínban, mely gyötrő falat
Emel fölém. E puszta rom
Egyetlen ékessége vagy.
A kínban, mely gyötrő falat
Emel fölém. E puszta rom
Egyetlen ékessége vagy.
Minden szakad s részére hull, –
De erős a te hódító
Uralmad, mely sosem lazul
Sarkaiban. Nem gyönge hó
De erős a te hódító
Uralmad, mely sosem lazul
Sarkaiban. Nem gyönge hó
S mulandó jég a szent talap,
Melyen ragyogsz. Szilárd s hideg
Trónuson ülsz: a megszakadt
Szivek milliói felett.
Melyen ragyogsz. Szilárd s hideg
Trónuson ülsz: a megszakadt
Szivek milliói felett.
Óh jöjj – s forgasd el kegyesen
Sorsunkat, mely már ebek
Harmincadán hever! Misem
Múlhat felül rút a sebek
Sorsunkat, mely már ebek
Harmincadán hever! Misem
Múlhat felül rút a sebek
Kötésében. Bár emberi
Értelmet meghalad pazar
Munkád, mely összekeveri
A kéjt a kínnal, mely csavar.
Értelmet meghalad pazar
Munkád, mely összekeveri
A kéjt a kínnal, mely csavar.
Vagy nem a büszke s összetört
Szivek törvénye vagy? – Csupán
Az istenek szeszélye szült
Vigasznak annyi kín után?
Szivek törvénye vagy? – Csupán
Az istenek szeszélye szült
Vigasznak annyi kín után?
Óh, – légy bár szent, – vagy pokoli
Erő, – roppant sziklák mögött
Tanyázó, hol a távoli
Szférák zúgnak egymás fölött:
Erő, – roppant sziklák mögött
Tanyázó, hol a távoli
Szférák zúgnak egymás fölött:
Segíts s emelj! – Titokzatos
Léonyed, mely kettős: hit s merő
Kétely, karcsú és haragos
Oszlop gyanánt szökjön elő!
Léonyed, mely kettős: hit s merő
Kétely, karcsú és haragos
Oszlop gyanánt szökjön elő!
Remény! – A gyilkos, kit hideg
Hurok szorít s a vasszegen
Feszül, – míg fojtja a zsineg, –
Szívében hozzád esdekel.
Hurok szorít s a vasszegen
Feszül, – míg fojtja a zsineg, –
Szívében hozzád esdekel.
De hol minden kötél szakadt,
S rohadni sincs miből; az zord
Kényszer tipró sarka alatt:
Szabad-e várni jobbra kort?
S rohadni sincs miből; az zord
Kényszer tipró sarka alatt:
Szabad-e várni jobbra kort?
Óh száz halállal halt s tüzes
Szégyenpadon, kit végzete
Hitétől foszta meg, üres
Árnyként a sírba szállni le.
Szégyenpadon, kit végzete
Hitétől foszta meg, üres
Árnyként a sírba szállni le.
Sorsa betelt. S az istenek
Arcát tiltó közöny fedi
Bukásán. Bár kegyetlenebb
A gúny, mely sajnál s emberi. –
Arcát tiltó közöny fedi
Bukásán. Bár kegyetlenebb
A gúny, mely sajnál s emberi. –
De nem halt meg, ki szüntelen
Holtában is, mint ércbe zárt
Erőt, malasztként hordja szent
Hitét, melyet szívébe vájt.
Holtában is, mint ércbe zárt
Erőt, malasztként hordja szent
Hitét, melyet szívébe vájt.
Hol az acél s a barna kő,
Mely győzni tud, hol dac s komor
Szándék feszül a süppedő
Kripták alatt s kitörni forr? –
Mely győzni tud, hol dac s komor
Szándék feszül a süppedő
Kripták alatt s kitörni forr? –
Remény, – a szörnyü kárhozat
Dörgő poklában is: örök!
E nemzet, mely az áldozat
Báránya volt, – létért hörög! –
Dörgő poklában is: örök!
E nemzet, mely az áldozat
Báránya volt, – létért hörög! –
S ha minden összeesküszik
S fejére hull is: végtelen
Sorsát kibirja s nem szünik
Hinni egy méltóbb életen.
S fejére hull is: végtelen
Sorsát kibirja s nem szünik
Hinni egy méltóbb életen.
