ÖTÖDIK RÉSZ

Teljes szövegű keresés

ÖTÖDIK RÉSZ
 
Első gályarab:
Tizenötször százból tizenöten
maradtunk, árva rabok.
Negyedik gályarab:
És minden évben egyet közülünk
elnyeltek a sós habok.
Második gályarab:
Textor meghalt. – Utána kit
váltasz meg, Örök szeretet?
Harmadik gályarab:
S ki lesz az utolsó?
Negyedik gályarab:
Boldogabb,
aki első lehetett!
Első gályarab:
Ma már csak négy rab húzza tovább
a hosszúnyelű evezőt.
Harmadik gályarab:
Tíz éve nem láttuk hazánk
s a vallouise-i mezőt.
Negyedik gályarab:
Tíz éve fogott el a Pelvoux hegyén
Albert véres hada.
«Gályára velük!» – Törvény s bíró
a Fegyver akarata.
Tíz éve adott el – (azóta itt
gyötrődünk a vason) –
tíz éve adott el gyilkosunk
a máltai rabpiacon.
Sütöttek izzó bélyeget
lapockánk csontja fölé;
gyilkos dobott be gyilkosok
s gonosztevők közé.
Első gályarab:
Alattunk zúg a tengerár
s köpi habját szüntelen;
nappal pecek feszíti szánk,
hogy nem tud nyögni sem.
Gályánk Kisázsia partjain és
Tuniszban is ismerik:
temető a tenger, zord, süket,
Marseille-től Stambulig.
Második gályarab:
Imádkozunk, halkan, de imánk
összetöri az evező.
Harmadik gályarab:
Mily gyönge a szó! s mily zord, süket
a tenger, a nagy temető!
Negyedik gályarab:
Ágyékunkon pár rongydarab,
tetves, fekete zsák;
padunk alatt bűz és mocsok
és emberi rondaság.
Vályúban dobják este elénk
a korpát; - egy marék…
- «Disznónak több jár; a rabok
gyomrának ez is elég!»
S ha kifáradtunk, ránk fröccsen a
hajóstiszt vad dühe: Húzd! -
S horgas korbáccsal tépi föl
hátunkon a bőrt, a húst.
Második gályarab:
Mi imádkozunk, de a többi rab
már elfeledte a szót.
Negyedik gályarab:
Csak ugatnak, mint a kutyák: Hu-hu-hú!
míg nyelvük messze kilóg.
Második gályarab:
Rothadnak élve, mint a barom;
Istenben egy se hisz!
Negyedik gályarab:
Ki tudja, testvér, nincsen-e
ártatlan köztük is?
Első gályarab:
A hajón, a vizen és mindenütt
csak a poklot látja szemünk.
Negyedik gályarab:
Megáldott minket mind a két
kezével Istenünk!
Első gályarab:
És lessük, lessük a halált,
mert itt csak halni jó;
minket is vár majd fekete zsák
s két szörnyű vasgolyó.
És elmegyünk Textor után:
megáll az evező;
és minket is elnyel az óceán,
az eleven temető.
Harmadik gályarab:
Korállok és szivacsok között
fekszünk majd: zöld moszat
ragad ősz hajunkba s karjaink
tépik nagy sanda halak.
Kirágja szemünk, foszlós tetemünk
páncélos tengeri rák;
csontunk benövi rút vízi növény,
sok inda, nyulós, sima ág.
Negyedik gályarab:
És a legutolsó rab fölött
nem sír majd senkisem,
ha loccsan a hab s széles gyürűk
ringanak a vizen.
Lassú temetés lesz… Süket a víz,
a halál-trágyázta kert,
de a kín, az a kín, de a csont, az a csont,
csak a bosszút várja, mert
termékeny a mártirok pora,
hiába őrli az ár:
megszületik belőle Az,
aki rajtunk bosszút áll!
Második gályarab:
Testvérem, az Úr szent és igaz,
jóság és szerelem:
bosszút ne várj, az ítélet övé,
s miénk a türelem.
Hallgasd a szíved; a szeretet
dalát: az örök zenét…
Első gályarab:
Testvérek, megvirradt; a hivő
dicsérje Istenét!

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem