Második rész.
Második rész.
S ez Édenkertben egy bűvös Erő
élt, titkos Éva, gondviselő
varázs, altatni s költeni ott
mindent, mint Isten a csillagot.
élt, titkos Éva, gondviselő
varázs, altatni s költeni ott
mindent, mint Isten a csillagot.
Egy Hölgy, neme csodája, kinek
alakját lélek lengeti meg
elömölve ha jár arcán, vonalán,
mint vízi virágot az óceán,
alakját lélek lengeti meg
elömölve ha jár arcán, vonalán,
mint vízi virágot az óceán,
ápolta korától alkonyatig
e földszin ég meteorjait
s mint új lámpák, ha letelt az éj,
nevettek a földről lépte felé.
e földszin ég meteorjait
s mint új lámpák, ha letelt az éj,
nevettek a földről lépte felé.
Nem volt halandó társa, de ha
hajnal csókja szállt ajkaira,
pir és remegés vallotta azon,
hogy álma nem álom: paradicsom!
hajnal csókja szállt ajkaira,
pir és remegés vallotta azon,
hogy álma nem álom: paradicsom!
mint akit angyal látogatott,
elhagyva, míg égtek a csillagok
egét, s még egyre körötte libeg:
csak a napfénytől nem látni meg.
elhagyva, míg égtek a csillagok
egét, s még egyre körötte libeg:
csak a napfénytől nem látni meg.
Lába szánni látszott a füvet
s hallhattad amint szállt és süllyedt,
kebelén hogy hintáz a puha szél
s örömöt hoz és mámort cserél.
s hallhattad amint szállt és süllyedt,
kebelén hogy hintáz a puha szél
s örömöt hoz és mámort cserél.
S hol légi lépte leng s oson át,
haja uszálya könnyü nyomát
letörölte seprő árnyaival,
mint mély habot egy napos vihar.
haja uszálya könnyü nyomát
letörölte seprő árnyaival,
mint mély habot egy napos vihar.
Hiszem hogy örült minden virág
ha megsuhogott a drága láb;
hiszem hogy a rügynek lelke gyúlt,
amelyre sugaras ujja hullt.
ha megsuhogott a drága láb;
hiszem hogy a rügynek lelke gyúlt,
amelyre sugaras ujja hullt.
A napban alélt szirmokra vizét
hűs fényü pataknak szórta szét
s ha látta hogy ázott virág nehezül,
kimerte a záport kelyheibül.
hűs fényü pataknak szórta szét
s ha látta hogy ázott virág nehezül,
kimerte a záport kelyheibül.
Gyengéd kezekkel emelte fejük,
karót, vesszőt kötözött velük,
a mind a saját leányai ők,
nem lehetett gondja szeretőbb.
karót, vesszőt kötözött velük,
a mind a saját leányai ők,
nem lehetett gondja szeretőbb.
S mérges fogu hernyót, bogarat,
s ami undok féreg, csúf alak,
kis india-nád kast font neki
s a messze vadonba vitte ki
s ami undok féreg, csúf alak,
kis india-nád kast font neki
s a messze vadonba vitte ki
kast, bélelve füvel s mezei
virággal amit téptek kezei
a kitett bünös számára, mivel
nem tudja szegényke, mit mível.
virággal amit téptek kezei
a kitett bünös számára, mivel
nem tudja szegényke, mit mível.
De a méhből és villámutu kérész
s pilléből amely virágokon él és
csókolja a bimbót, s csókja nem árt,
megannyi kisérő angyala vált.
s pilléből amely virágokon él és
csókolja a bimbót, s csókja nem árt,
megannyi kisérő angyala vált.
S a pillangót születés előtt
való sírjában hagyta jövőt
álmodva pihenni nagyillatu vad
cédrusfa sötét sima kérge alatt.
való sírjában hagyta jövőt
álmodva pihenni nagyillatu vad
cédrusfa sötét sima kérge alatt.
Tavasztól az édes nyáron át
így vitte a Szép Hölgy hivatalát,
s ősszel, mire barna lett a levél,
arcára suhant - mint szemfedél!
így vitte a Szép Hölgy hivatalát,
s ősszel, mire barna lett a levél,
arcára suhant - mint szemfedél!
