OH, ÉJ!…
bűbája, illat, ópiumos
legendák rácsa, - te vagy az, éj?
óh, billió mák s gyermekfej regéje,
áldással gazdag, bűvös fiola!
csillognak és élet, halál oly egy
és látni vágyunk és imádkozunk...
amit szerettünk - s ami fáj, egy forró
felleg sohsemlátott búzák fölött...
ezerparfömü nász, egy evoé
a végtelenbe - óh, éj, a tiéd vagyok.
fátyol gyanánt lebegő, és ifju fenyők
hűs, anyai könnye - te vagy a bűn?
mely fényes, mint a lány szeme; lányé,
akit anyává tett az éccaka?