Az olajfák hegyén
Illatozott a rózsaág,
És lázban égett gyönge testem,
Aludt már mind a jó barát,
S láttam: a völgybe lent elestem,
Hol véresen haladtam át
S függök a nagy, nehéz kereszten…
E sok fájdalmas éji képen
És vérré vált a verítékem,
S szavak tódultak ajakamra:
Atyám, uram, ne hagyj magamra!