Búcsú Máriától
Búcsú Máriától
S eléje mentem félve-halkan,
Az útra elkészültem épp,
S megremegett kezem s az ajkam,
Hogy rám emelte bús szemét…
Az útra elkészültem épp,
S megremegett kezem s az ajkam,
Hogy rám emelte bús szemét…
Tétova szemmel álltam ott,
Valami bennem sírt e csendben
S anyám is összborzadott
És hallgatón nézett el engem…
Valami bennem sírt e csendben
S anyám is összborzadott
És hallgatón nézett el engem…
Talán már régen fájva tudta,
Hogy elmegyek a távol útra
S elvérzek a kereszt alatt…
Hogy elmegyek a távol útra
S elvérzek a kereszt alatt…
S alázatos szemem lehunytam
keze fejemre rátapadt
És fáradtan sírtunk magunkban…
keze fejemre rátapadt
És fáradtan sírtunk magunkban…
