I.
I.
Elvitte tavaszi kedvem
egy tavasznap hajnalán,
elvitte az ifjúságom
az én fiatal Apám.
egy tavasznap hajnalán,
elvitte az ifjúságom
az én fiatal Apám.
Fiatalabb most is, mint én,
kérdőbb, hívőbb, melegebb…
azt mondják, hogy sírba tették,
én nem hiszem. Nem lehet!
kérdőbb, hívőbb, melegebb…
azt mondják, hogy sírba tették,
én nem hiszem. Nem lehet!
Nem hallottam a harangszót,
nem láttam a ravaltalt,
nem hiszem, mert nem akarom,
a hir kaján szava csalt.
nem láttam a ravaltalt,
nem hiszem, mert nem akarom,
a hir kaján szava csalt.
Olyan messze estem tőle,
mint élőtől a halott,
és úgy érzem: Ő az élő
s a sírban én porladok.
mint élőtől a halott,
és úgy érzem: Ő az élő
s a sírban én porladok.
