Malmosi László: A korongon
Malmosi László: A korongon
A búsan forgó fazekaskorongon,
amelyet mások életnek neveznek,
szegény agyagnak kell eztán forognom,
sivár kezek engem formálni kezdnek.
amelyet mások életnek neveznek,
szegény agyagnak kell eztán forognom,
sivár kezek engem formálni kezdnek.
Kié e két kéz?… Nem tudom, s belőlem
mi lesz, a formám meg nem mondja senki,
testemre lelket nem mértek ki bőven
s a testben az mégis rabságát tengi.
mi lesz, a formám meg nem mondja senki,
testemre lelket nem mértek ki bőven
s a testben az mégis rabságát tengi.
Ha egyszer készen lesz a végső formám,
derék cseréppé akkor kell kiégnem
s használni visznek lélektelen szörnyek,
kik fenn laknak komor hegyeknek ormán,
s ha megszolgáltam néhány koldus évem,
ledobnak engemet, hogy összetörjek.
derék cseréppé akkor kell kiégnem
s használni visznek lélektelen szörnyek,
kik fenn laknak komor hegyeknek ormán,
s ha megszolgáltam néhány koldus évem,
ledobnak engemet, hogy összetörjek.
