Sárközi György: Jó révészek szivén
Sárközi György: Jó révészek szivén
Így, így, így: arcomnak, karomnak, mellemnek,
Megázott szerelmemnek, sárral fröcskölt kedvemnek,
Szivek, hevek, napok, melegek kellenek.
Megázott szerelmemnek, sárral fröcskölt kedvemnek,
Szivek, hevek, napok, melegek kellenek.
Mint aki utoljára bukik föl az árban,
S karját jó révészek mentve megragadják,
S élesztgetik mellükre, szívükre zártan,
S karját jó révészek mentve megragadják,
S élesztgetik mellükre, szívükre zártan,
Így, Így, így: csapzottan, s még alig-alig dobogva,
De lassan fölnyiló szemmel, könnyesen, zavarosan,
Fölnézek sötét szemekbe, tárt szivekbe, meleg napokba.
De lassan fölnyiló szemmel, könnyesen, zavarosan,
Fölnézek sötét szemekbe, tárt szivekbe, meleg napokba.
