ERDÉLYI JÓZSEF: BE JÓ A FÁNAK…
megnyes e lágy téli napon,
mikor még alszik zsibbatag,
süketen és vakon.
nem érzi, nedve sem csorog;
Sok sebe mint megannyi szem,
álmában, mosolyog.
nem hervad el idő előtt…
Be jó a fának, mit ura
álmában, földre dönt…
kés, fejsze, fűrész ébren ért. –
Istentelen világ! Be kár
virágos kedvemért!
reményim zöldjeért be kár! –
Mért ki nem tépett engemet
bölcsőmből a Halál?!…