IV.
IV.
Földi Mihály immár ragadozó író. Ráveti magát az olvasóra, mindjárt a legelején, nem engedi lélekzethez jutni, szinte megfullasztja, viszi magával egyre sebesebb iramban, amerre csak száguldtatni akarja lelki rabját, közben irgalmatlanul fogva tartja, hogy meg se moccanhasson, gyömöszöli, tépi-rázza, mind jobban szorítja és csak az agyat majdnem kiloccsantó, a szívet a tachikardia kalimpálásába rohantató, az idegeket vitustáncba dorbézoltató hajsza végén bocsátva el olvasóját, búcsúztatóul olyat lökve rajta, hogy szinte elterül. De az olvasó nem panaszkodik. Mert miután Földi kiengedte karmaiból - tőrösen élesek - és szabadon mozoghat, fölocsudva a szigorú szuggesztió alól és lélekzethez juthat, hogy, ha kell, utólag tiltakozhassék: - el kell ismernie, hogy az író be nem csapta, trükkökkel el nem szédítette, ragyogó, de szélhámos technikával lóvá nem tette. Tagadhatatlan, hogy e regény hatása nemhogy megszűnnék, mihelyt túl van a végső kifejlés felé ostorzó izgalmon az ember, hanem mélyül, finomodik, nemesedik, véres élményből lelki engrammá, barázdát vájó emlékké tartósodik. Nemcsak közbül kényszerülünk a szerzővel tartani - ezt ma elegen tudják ránk oktrojálni - hanem azután is, önként, mert igaza mellett szavaz már nem csupán átmeneti legyőzöttségünk, hanem végleges spontán meggyőződésünk is. Földi Mihály új regényének ez a hatás szerzi meg kitüntető nemesi rangját.
Földi Mihály hidegagyú matematikus, aki a legforróbb lázak sok ismeretlen egyenletei közül egyikben-másikban kevesbíteni törekedett - nem mindig sziszifuszi igyekezet! - a kajánul vigyorgó ismeretlenek számát. A racionálist - nincs ennél pszichológusibb és művészibb bátorság - az irracionálissal meri megmagyarázni. Oly ellenségesen köves úton jár, ahol meg kell véreznie lábát, hogy előbbre jusson, de áldozatosságának eredménye: - hogy lelkembe maródó regényét, a sötéten ledöfő befejező mondat után, kiejtvén addig görcsösen szorongató kezemből, nemcsak mélységesebben érzem, hogy ember vagyok, hanem félek is, kell félnem attól, hogy - száz áldás és ezer kárhozat edénye - ember vagyok.
