József Attila: A pap mosolyog
József Attila: A pap mosolyog
A pap mosolyog és derűsen
gondtalan üdvü istent dicsér,
darazsak dongnak s poros uton
végig zümmögő gyásznép kisér.
gondtalan üdvü istent dicsér,
darazsak dongnak s poros uton
végig zümmögő gyásznép kisér.
Egy barna és ijedt leányka
ablakhoz nyomja orrocskáját
és papája egy pipaszárral
megveregeti farocskáját.
ablakhoz nyomja orrocskáját
és papája egy pipaszárral
megveregeti farocskáját.
S harmatos füvek gyenge ízzel.
A fákon hajnali pirosság,
lombok zizegnek, szöcske ugrik,
a pókok hálójuk foltozzák.
A fákon hajnali pirosság,
lombok zizegnek, szöcske ugrik,
a pókok hálójuk foltozzák.
Emlékem egyre merevebb lesz.
Egy spicli rábök homlokára,
síromig setteng s jó kutyámat
nem uszíthatom többé rája.
Egy spicli rábök homlokára,
síromig setteng s jó kutyámat
nem uszíthatom többé rája.
