GELLÉRT OSZKÁR: LEVÉL, ÖREG BARÁTOMHOZ
GELLÉRT OSZKÁR: LEVÉL, ÖREG BARÁTOMHOZ
Ha a fogad elvásik s leleffed az ajkad,
Hova lesznek majd akkor szavaidból az e f f-ek?
Öreg barátom, Paolo,
Az ábécéd is szegényebb lesz egy hanggal.
A hanggal, ami úgy születik hogy
A fogad az ajkadba beleharap.
Hova lesznek majd akkor szavaidból az e f f-ek?
Öreg barátom, Paolo,
Az ábécéd is szegényebb lesz egy hanggal.
A hanggal, ami úgy születik hogy
A fogad az ajkadba beleharap.
És forró, fergeteges szerelmed
Fúvó viharából agg-korodra
Mi marad, nyavalyás?
Fúvó viharából agg-korodra
Mi marad, nyavalyás?
Gubbasztasz csak és forgatod a Könyvet örökre.
S kuporodva a földön a dantei forgószeleknél
Pokolibb lesz egyedül élned,
Csücsörítve a szád, próbálva nyelvvel, hogy egyszer,
Csak egyszer még kimondd a nevét,
Az egyetlent:
- Francesca.
S kuporodva a földön a dantei forgószeleknél
Pokolibb lesz egyedül élned,
Csücsörítve a szád, próbálva nyelvvel, hogy egyszer,
Csak egyszer még kimondd a nevét,
Az egyetlent:
- Francesca.
