GELLÉRT OSZKÁR: LEVÉL, FIATAL BARÁTOMHOZ
GELLÉRT OSZKÁR: LEVÉL, FIATAL BARÁTOMHOZ
Hogy mered előttem tiszteletlenül
Birálni a könnyet,
Ami bánatos kedvesed szemében ül?
Birálni a könnyet,
Ami bánatos kedvesed szemében ül?
Hogy mered előttem a szikla-közöny
Szavával illetni az ő mosolyát,
Ami árad mint hajnali sugárözön?
Szavával illetni az ő mosolyát,
Ami árad mint hajnali sugárözön?
Hogy mered előttem a rothadó magány
Himnuszát zengeni
Rügyező vágyú tavaszi éjszakán?
Himnuszát zengeni
Rügyező vágyú tavaszi éjszakán?
Hogy mered előttem a szikkadt türelem
Zsoltárát papolni, mikor sírni és nevetni
És tépni és harapni akar a szerelem?
Zsoltárát papolni, mikor sírni és nevetni
És tépni és harapni akar a szerelem?
Hogy mered?... Vagy istenem, megőrültem én?
Ha azt hiszem hogy a világon minden az enyém,
Mert a kedvesem körme és foga az enyém?
És mosolya az enyém?
És könnye az enyém?
Ha azt hiszem hogy a világon minden az enyém,
Mert a kedvesem körme és foga az enyém?
És mosolya az enyém?
És könnye az enyém?
