KOMJÁTHY ALADÁR: SORS
KOMJÁTHY ALADÁR: SORS
Napok elfogynak s mint az éjjel
megrezzenő sötétje hull le
riadt szived
s kihamvad minden égi fényjel.
megrezzenő sötétje hull le
riadt szived
s kihamvad minden égi fényjel.
Felcsattanó sugár a vágy,
míg tündöklik az ifjuság,
de gyötrelem,
amint a szép kor messzehágy.
míg tündöklik az ifjuság,
de gyötrelem,
amint a szép kor messzehágy.
Halkuló dobbanások s ősz haj
keservét megismerni futsz
a mély felé;
a hó elolvadt már tavaly.
keservét megismerni futsz
a mély felé;
a hó elolvadt már tavaly.
A holtak gúnyosan hevernek
tömör illatú temetőkben,
bokor remeg
s ledől az ég komor tehernek.
tömör illatú temetőkben,
bokor remeg
s ledől az ég komor tehernek.
Megleng a fűz az esti szellő
karján, feletted húz a csillag,
fekszel alant
s a Nap-madár ragyogva feljő.
karján, feletted húz a csillag,
fekszel alant
s a Nap-madár ragyogva feljő.
